Email kimegy, rendelés bejön
Tegnap este nagyon megdicsértem a barátnőm ruháját. Elmondtam, hogy milyen csinos ez az új felső, és hogy milyen jól áll neki.
Erre a barátnőm azt mondta, hogy amikor megvette, és először volt rajta, akkor ugyanezt mondtam neki. Nem másikra, hanem pontosan ugyan arra. Sőt, azóta még egyszer volt rajta, és akkor is megjegyeztem, hogy milyen jó.
És hogy hogy jön ez a látogatottsághoz?
Pár nappal ezelőtt elkövettem egy elég komolynak tűnő hibát. Egy partnerem listájára véletlenül kiküldtem egy rakás olyan levelet, amit korábban már megkaptak.
Mivel sok ezer címről volt szó, épp kerestem, hogy mibe verhetném bele a saját a fejemet.
Mielőtt ezt megtettem volna, még ránéztem a monitorra, és megláttam, hogy elkezdtek jönni a rendelések. A rendelések mellett pedig a hálálkodó emailek, hogy milyen jó infókat kaptak.
Másnapra 2 levél jött, amiben arról írtak, hogy ezt az anyagot már megkapták, de természetesen nagyon köszönik.
Tanulság:
Az emberek nagyon gyorsan felejtenek. Nem emlékeznek a korábbi levelekre, a korábbi ajánlatokra (vagy ruhákra :))!
Egyszerűen nem szabad azt gondolni, hogy ha valaki nem reagál MA egy levélre, akkor 1 HÓNAP MÚLVA sem fog.
Hogy ez a dolog összejöhessen, természetesen szükség volt arra, hogy a korábbi látogatók elérhetőségei (email-címei) meglegyenek.
Ha foglalkozik azzal, hogy a látogatóiból listát építsen, akkor egyetlen kattintással értesítheti őket bármiről egy email formájában.
Önnek van címlistája?
Kommunikál a feliratkozottakkal?
Ön szerint emlékeznek arra, amit ír nekik?
Erre a barátnőm azt mondta, hogy amikor megvette, és először volt rajta, akkor ugyanezt mondtam neki. Nem másikra, hanem pontosan ugyan arra. Sőt, azóta még egyszer volt rajta, és akkor is megjegyeztem, hogy milyen jó.
És hogy hogy jön ez a látogatottsághoz?
Pár nappal ezelőtt elkövettem egy elég komolynak tűnő hibát. Egy partnerem listájára véletlenül kiküldtem egy rakás olyan levelet, amit korábban már megkaptak.
Mivel sok ezer címről volt szó, épp kerestem, hogy mibe verhetném bele a saját a fejemet.
Mielőtt ezt megtettem volna, még ránéztem a monitorra, és megláttam, hogy elkezdtek jönni a rendelések. A rendelések mellett pedig a hálálkodó emailek, hogy milyen jó infókat kaptak.
Másnapra 2 levél jött, amiben arról írtak, hogy ezt az anyagot már megkapták, de természetesen nagyon köszönik.
Tanulság:
Az emberek nagyon gyorsan felejtenek. Nem emlékeznek a korábbi levelekre, a korábbi ajánlatokra (vagy ruhákra :))!
Egyszerűen nem szabad azt gondolni, hogy ha valaki nem reagál MA egy levélre, akkor 1 HÓNAP MÚLVA sem fog.
Hogy ez a dolog összejöhessen, természetesen szükség volt arra, hogy a korábbi látogatók elérhetőségei (email-címei) meglegyenek.
Ha foglalkozik azzal, hogy a látogatóiból listát építsen, akkor egyetlen kattintással értesítheti őket bármiről egy email formájában.
Önnek van címlistája?
Kommunikál a feliratkozottakkal?
Ön szerint emlékeznek arra, amit ír nekik?
Tetszett?
Oszd meg ismerőseiddel!
Kövess Twitter-en és Facebook-on!
Írd meg véleményed itt a blogon! 60 napos szuperintenzív látogattottságnövelési tréning
Jelentkezz most díjtalanul!
Írd meg véleményed itt a blogon! 60 napos szuperintenzív látogattottságnövelési tréning
Jelentkezz most díjtalanul!

Nem vagyok online marketing tanácsadó, főleg nem marketing guru. Nem akarom a világot megváltani, és nem akarok minden weboldal tulajdonosból milliomost képezni.




2009.05.15. 9:20 du.-kor
Egyszer én is beleestem hasonlóba. A nagykerben a téli időszakban véletlenül egy nyári modellistát küldünk ki. Utána égett a telefon. Minden maradék árutól megszabadultunk, és utána nem győztünk elnézést kérni, hogy nem tudjuk teljesíteni a rendeléseket.
Ferenc
2009.05.15. 10:10 du.-kor
Ritkán írsz, de nagyon jókat.
Erről most az jutott eszembe, hogy a félelmeink, aggodalmaink jelentősen befolyásolják tetteinket.
Pedig ezt a gikszert tudatosan ziccerré alakíthatjuk.
Kösz Gábor.
2009.05.15. 10:18 du.-kor
Hihi, ez tényleg jó post, hasznos is, és jókat is derültem. Köszönöm. :)
2009.05.15. 10:37 du.-kor
Szia Gábor!
A Twitternek köszönhetem, hogy elolvashatom a bejegyzésedet. A cikk rövid, de nagyon tanulságos, és kaptam egy kis biztatást, hogy akik egy hónapja nem reagáltak a leveleimre, azért még nem kell elkeseredni. Köszi! Ja már azon gondolkodtam, hogy kitörlöm Őket. Na de ilyet nem szabad. Soha nem tudhatom mikor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy szükségük lesz az ajánlatomra.
2009.05.16. 8:28 de.-kor
Kedves Gábor!
Ebből is látszik, hogy az élet jobb forgatókönyveket tud írni, mint gondolnánk.
Igyekeznünk kell, magunknak alakítanunk a vállalkozásunkban zajló folyamatokat, de tudomásul kell venni, hogy időnként önálló életre kelnek.
Van amikor előnyösen.
Üdv Tomán József
vállalkozásvezető
2009.05.16. 9:19 de.-kor
szia Gábor,
az egyik ilyen “véletlen” kampányom alkalmával én is szembesültem hasonló meglepetéssel.
Mikor kiküldtem egy kampány-emailt, elégedetten hátradőltem. Majd másnap rájöttem, hogy véletlenül egy régi kampány-emailt küldtem ki. Beléptem az email marketing programba, hogy megírjam az “elnézést kérek a hibáért”-emailt. Én voltam a legjobban meglepődve azon, hogy mennyi rendelés jött be :)
2009.05.16. 10:34 de.-kor
Ez jó… ez a téma napok óta foglalkoztat, nyakunkon a SPAM törvény határideje, és vagy új listát építek, vagy áttöltöm a lakcímes listába az eddigieket és bekérem a címeket… Szóval a végeredmény, hogy ha a “hibáidat” követem, akkor új lista és újra minden levél… hiába ismétlés, ami nekünk nem új (hiszen a mi üzletünk) az másnak lehet most fog csak leesni.
2009.05.16. 3:56 du.-kor
@Váraljay Gabriel
Én még reménykedem a spam törvénnyel kapcsolatban. Több olyan döntés is született már, amit rövid időb belül megváltoztattak. A remény hal meg utoljára…
2009.05.16. 9:14 du.-kor
Igen, én is tanúsítom, hogy elfelejtik a már régebben kiküldött infót az emberek.
Egy ebbok amit 2 hónap múlva (véletlenül) ismét kiküldtem a listámon lévőknek (azoknak is akik már rendeltek) és meglepetésemre
akik addig közömbösek voltak az ebook vásárlására most jónéhányan rendeltek belőle.
sok sikert nektek
2009.05.17. 10:53 de.-kor
Üdvözlet Mindenkinek!
Ez a törvény, - amit bevezetni készülnek - az ámokfutás egyik, bár számunkra nem hasznos lépése. Kinek jó ez?
Gábor!
Örömmel tanulok Tőled, hiszen látom a gyakorlati dolgokat. A múltkor én is küldtem egy “vérlázító” levelet és köpködést vártam. Helyette felébresztettem néhány halottnak tűnő korábbi feliratkozót.
Javasolnám a fórumodra látogatóknak, hogy népszerűsítsük egymás oldalát hírleveleinkben. Azt gondolom, valamilyen szinten egy cipőben járunk.
Szeretettel és tisztelettel: Kónya István
http://www.kornyezetbaratfestek.shp.hu
2009.05.17. 11:53 de.-kor
Hát én eddig (sajnos) mindig figyeltem arra, hogy nem menjenek ki duplán a levelek. Lehet, hogy rosszul tettem?
Köszönöm a tippet!
GG
2009.05.17. 8:38 du.-kor
Nekem még nincsen címlistám, még kezdő vagyok ezen a téren. Nekem még sokat kell tanulnom ilyen jó tanároktól, mint te is vagy.
Köszönöm a tippet, nagyon ötletes dolognak tartom, és igyekszem szem előtt tartani.
2009.05.18. 2:55 du.-kor
Szia Gábor!
Nagyon találó ez a bejegyzés. Talán egy olyan blogról, mely a bakikról szól, rengeteget tanulhatnánk…
2009.05.19. 12:11 du.-kor
Szia Gábor!
Én is mindig ügyeltem, nehogy kimenjen újra infó, ezután majd arra ügyelek, hogy néha kimenjen direkt újra… :))))
Nekem még kis létszámú email címlistám van, - nemrég indítottam a webáruházamat. Ezt a spam törvényt nem értem, miért kell elkérni a hírlevélre feliratkozók postai címét ahhoz, hogy interneten kommunikálhassunk velük? Ha bármit rendel, akkor úgyis meg kell hogy adja.
Ez olyan, mintha bemennék egy offline üzletbe, és csak akkor áll szóba velem az eladó, ha előbb minden adatomat írásban rögzítette.
Ha nem kérek be lakcímet, és önként feliratkozott, akkor az spamnek minősül, akkor jön a büntetés? És akkor most utólag mindenkitől be kell gyűjtenem ezeket?
Egyébként meg mindenki azt ír, amit akar. Én is adtam már meg hírlevél feliratkozásra kitalált lakcímet, mert nem tartottam fontosnak, hogy minden adatomat kiadjak, mondjuk egy csalitanulmány letöltésénél.
Az biztos, hogy az internetes adathalászok jól járnak ezzel a rendelettel.