Öntsünk tiszta vizet a spam törvényes pohárba!

Email marketing és a SPAM törvény Rengeteg kérdés érkezett, az új spam törvénnyel kapcsolaban, ezért át is adom a szót Róth Dénesnek, jogi szakokleveles mérnök, igazságügyi szakértőnek. (Gábor)

Hölgyek-urak, köszönöm a sok remek kérdést, igyekszem mindegyikre külön is válaszolni.


@Vadon Lajos Az lenne a kérdésem, hogy komolyan lehet e venni egy olyan törvényt, amit a Parlamentben tevékenykedő pártok sem vesznek komolyan? Arra gondolok, hogy az ő oldaluk sem felel meg a követelményeknek, akkor mire fel követelnek?


Ez költői kérdés volt? 😉
Természetesen nem attól függ, hogy be kell-e tartani egy jogszabályt, hogy mit gondolunk azokról, akik elfogadták.

@Attila “E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett GAZDASÁGI reklámtevékenységre, a szponzorálásra, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed ki.” A politikai pártok nem gazdasági reklámtevékenységet folytatnak, tehát rájuk nem vonatkozik ez a törvény – ki van ez találva rendesen. De ha másképp látja a szakértő, tegyen helyre.


A pártok valóban nem gazdasági reklámtevékenységet folytatnak, de rájuk bizonyos szempontból szigorúbb szabályok is vonatkoznak.

@Árvai Péter Az volna a kérdésem, hogy egy online játék, melynek nem része közvetlen értékestés, de a játék része a Hirlevélben adott információk feldolgozása, illetve alkalmazása beletartozik -e a törvénybe annak ellenére, hogy van fizetős felülete?


A törvény egy 68 szóból álló definíciót ad a “gazdasági reklám” fogalmára. Ettől most megkímélnék mindenkit, de a lényege az, hogy bármilyen olyan üzenetre vonatkozik, ami valamilyen termék vagy szolgáltatás használatának bármilyen módon történő előmozdítását célozza.
Ha jól értem, akkor a “van fizetős felülete” félmondat arra utal, hogy itt ennek valamilyen ingyenes “csalijáról” beszélünk, ebben az eseteben pedig egyértelmű, hogy a fizetős felület értékesítésének előmozdítása a cél, tehát vonatkozik rá ez a bizonyos törvény. (Hivatalos nevén: a a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv.)

@Dr. Móczár István Annyi minden érkezik a hálón, hogy az ember már a szelektálásokban is belefárad. Van egy szerteágazó weblapom. Család, utazások, rengeteg fotó, szakmai honlap, online kapcsolatom a betegeimmel. Második szakmám a könyvkiadás, illetve könyvírás. Sokan látogatják a weblapomat, ennek ellenére kevesen rendeltek tőlem interneten könyvet. Persze mindenért fizetni kell, és lassan követhetetlen, hogy miért, mennyit? Van rendszergazdám, remélem tudja, hogy a törvényességet be kell tartani. Az, hogy a könyvemet bemutatom, lehetőséget biztosítok az érdeklődőnek, hogy akár megrendelhet tőlem példányokat, ez gazdasági reklámtevékenységnek minősül?


A könyv népszerűsítése gazdasági reklámtevékenységnek minősül. Ha ez “csak” a weboldalon történik, akkor nincs új feladat ezzel kapcsolatban. Ha a weboldalon van valamilyen feliratkozási lehetőség is, és a feliratkozottak számára a könyvet népszerűsítő üzenet is kimegy, akkor ez ebből a szempontból olyan, mint egy céges honlap. Tehát csak előzetes hozzájárulás esetén (ezt adják meg a feliratkozáskor) lehet ilyet küldeni, illetve ha természetes személyként iratkozik fel valaki, akkor a teljes nevét és címét is el kell kérni a feliratkozáskor az új törvény szerint.
(Persze bármelyik feliratkozó nyilatkozhat úgy, hogy ő nem természetes személyként iratkozik fel, ezért nem kell megadnia nevét és lakcímét.)

@fabos Kérdésem, a különböző (mostanság gombamód szaporodó) közösségi oldalakon szereplő neveket, címeket is érinti e törvény?


Ha a kérdés arra irányul, hogy ilyen helyekről lehet-e “szedd magad” jelleggel email címeket gyűjteni, akkor az a válaszom, hogy ez eddig sem volt legális és ezután sem az. A személyes adatok esetében (márpedig egy személy email címe személyes adat) a célhoz kötöttség alapelve érvényes. Ez pedig azt jelenti, hogy csak abból a célból kezelhető, használható fel személyes adat, amelyre kifejezetten törvényi felhatalmazás van, vagy amely célra az érintett a hozzájárulását megadta. Önmagában az a tény, hogy valaki elérhetővé teszi az email címét egy közösségi oldalon, egyáltalán nem értelmezhető úgy, hogy ő mindenféle reklámüzenetek küldéséhez a hozzájárulását adta.

@Grafolka Mi van a társkereső oldalakkal? A társkeresők tipikusan az a populáció, aki boldog örömmel megadja a teljes nevét és lakcímét. Mert ezt el kell, kérni, ahogy azt a szűzlánynak az anyukája az első randi előtt megtanította. Teljesen természetes, hogy kétmillióháromszáz KovácsPisi lesz, akit az asszonyon kívül még az SZDSZ sem szeret. És valahogy mind a Fő utca 1-ben lakik. Nahát! Igen népszerű környék, pláne Aba településen, ez szerepel talán elsőnek a gördítőlistán. Mivel egyértelmű, hogy a megadott cím is és név is kamu, eshet-e bántódása annak aki az adatokat nyilvántartja. Mi történik, ha a konkurens társkereső beperel bennünket azért, hogy kamu címeket generált a rendszer a felhasználók mellé? Pereljek vissza, hogy sok pénz menjen el adóforintjainkból a szartologatásra? Egyáltalán perelhet-e valaki ilyesmivel kapcsolatosan?


Ez a jelenlegi szabályozás egyik nyilvánvalóan értelmetlen következménye, ami egy teljesen életszerűtlen helyzetet teremt: senki nincs abban a helyzetben, hogy a beírt adatok valóságtartalmát ellenőrizze. Szerencsére a törvény ilyen kötelezettséget nem állapít meg, vagyis nekünk, vállalkozónknak nincs felelősségünk abban a tekintetben, hogy nekünk milyen adatokat adnak meg feliratkozáskor.

@Váraljay Gábriel Most már komolyan kíváncsi vagyok, hogy életképes-e ez a törvény, mert szakmailag úgy tűnik olyanok hozták akik azt sem tudják hogy működnek ezek a dolgok. Azért az érdekelne, hogy ha valakit “elkapnak” mekkora a büntetés összege?


A törvény ebben a formájában szerintem is értelmetlen és életképtelen. Ettől függetlenül a be nem tartásáért – legalábbis ami az online markeringtre vonatkozó szabályokat illeti – 50 és 500 ezer forint közötti bírságot szabhat ki az NHH (Nemzeti Hírközlési Hatóság).

@Gábor Én is arra lennék kíváncsi, hogy mennyi ezért a büntetés ill. hogy kapják el az embert? Mit kell hogy bizonyítsanak? Bár szerintem ez a kormány,most azt sem tudja merre hány méter…


Úgy kapják el az embert, hogy valaki, aki szerinte (általa) kéretlen elektronikus reklámot kapott, az bejelentést tesz az NHH-nak. Az NHH weboldalán elég pontos útmutató van arra, hogy az email header adataiból hogyan kell kinyertni a feladóra vonatkozó technikai információkat: ezeket kell nekik beküldeni. A továbbiakban a reklámot kiküldőnek kell bizonyítania, hogy az adott email címmel szabályosan feliratkoztak. Vagy persze esetleg azt, hogy semmi köze az adott emailhez, azt nem is ő küldte ki.
A büntetés 50 és 500 ezer forint között lehet, az eset összes körülményeit figyelembe véve.

@Gother Mi a helyzet ebben az esetben: – feliratkozik egy rosszakaró – megy neki a levél – leiratkozik – az adatai törlődnek az adatbázisból – reklamál, hogy ő nem is kérte a leveleket – feljelent Hogy tudom bizonyítani, hogy egyszer feliratkozott, ha a liratkozáskor törölni kell az adatait?


Nem kell az összes adatot törölni: a feliratkozás és leiratkozás technikai adatai (időpont, email cím, IP-cím) megtarthatók, már csak azért is, mert az adatkezelőnek kell bizonyítani az adatkezelés jogszerűségét, akár visszamenőlegesen is. Erről célszerű a honlapon az adatkezelési feltételek között a feliratkozókat tájékoztatni.

@Laci Céges címlisták esete nem teljesen világos számomra. Ha jól értelmezem az ezekre vonatkozó előírásokat, akkor elvileg ezekben az esetekben nem kötelező a cím, beleegyezés a küldésbe, hanem továbbra is elég egy e-mailcím. Vagyis, ha én nyilvános címlistákból, netről, stb. összegyűjtök pl. 10ezer e-mailcímet info@ …, office@ …, rendelés@ …, stb. akkor arra nyugodtan küldhetek “hidegen” is e-maileket, csak biztosítanom kell a leiratkozás lehetőségét?


Igen, sőt, még előzetes hozzájárulás sem szükséges. Tehát a biztosan nem egy konkrét személyhez tartozó céges címre (info@, office@ stb.) legálisan lehet kéretlen reklámot küldeni.
Ez volt a dolog jogi része – hogy aztán örülnek-e neki, az egy másik kérdés.

@István Ha a hírleveleim végén nem egy “Leiratkozás” link szerepel, hanem egy olyan mondat pl., hogy: “Ha nem szeretné a jövőben megkapni hírleveleinket, akkor küldje el a leiratkozás szót a info@ …. .hu e-mailcímre és töröljük adatbázisunkból!” , akkor ez így megfelel az előírásoknak?


Bár megfelel, de ezzel együtt javasolnék erre egy naplózott automatizmust, mert vitás kérdésben bizonyítási problémák adódhatnak abból, ha a leiratkozásra csak manuális eljárás van.

@garrother Non profit szervezet (még be sem jegyzet) esetén van megkötés? Ill. ha a google groupson üzemeltetek egy levelezőlistát az is hírlevélnek számít-


Sem a szervezeti forma, sem pedig a levelezőlista üzemeltetésének technikája nem játszik szerepet ebben a kérdésben. Ha valamilyen, akár ingyenes termék vagy szolgáltatás használaténak népszerűsítése az üzenetek célja, akkor vonatkozik rá ez a törvény.

@Merras Mi a helyzet akkor, ha van egy híroldalam, és annak van e-mail értesítője, hírlevele? Vonatkozik-e rá ez a megkötés? És mi van akkor, ha ebben a hírlevélben az infók mellett reklám is el van helyezve?


Igen, vonatkozik, hiszen a híroldalad (mint szolgáltatás) használatának elősegítése, népszerűsítése a célja a kiküldött üzeneteknek. Akár van benne konkrét további reklám, akár nincs.

@Winkler Balázs egyébként én csak azt nem értem, hogy ennek az egésznek mi az értelme? Ugyanis ha az, hogy kideríthető legyen pl egy rendőrségi / NBH vizsgálat során, hogy ki milyen hírleveleket olvas, akkor nincs sok értelme. A hírlevél szolgáltató nagyjából sehogyan sem tudja ellenőrizni a beírt adatok valódiságát. Szóval így elsőre ez a törvény kb annyit sem ér, mint amennyi helyet foglal a világban. Tehát: mi értelme, mi célja ennek a törvénynek


A célja az lett volna, hogy kicsit kevesebb kéretlen reklámot kapjunk. Ebben a formában erre a célra bizonyosan alkalmatlan.

@Tibor Bennem már régen motoszkál egy kérdés. Először is: az én hírlevél rendszerem, mint a legtöbb tisztességes hírlevélre, megerősítés után kerül fel a feliratozó, tehát Ő kétszer is kijelenti, hogy információt akar kérni. Másodszor: egy kattintással leíratkozhat, tehát semmilyen kényszernek nincs kitéve. Harmadszor: Neki alkotmány adta joga, hogy ha a technikai lehetőségek ekgedik, ezt az információt az adatai kiadása nélkül megkaphassa. Negyedszer: miért lenne köteles az adatait kiadni egy olyan valakinek, akiről nem tudja, hogy milyen védelemmel rendelkezik a weboldala, vagy éppen milyen hátsó szándékkal csábították kérték el a valódi adatait egy hírlevél ürügyén, tehát ez a törvény tényleges veszélyforrás.

Elnézést a hosszú felvezetőért, ez leginkább a jogásznak szól. A fentiek alapján a kérdésem: Lehetne-e találni egy olyan jogászt, aki ezen szempontok és érvek alapján meg tudná támadni ezt a törvényt, akár az alkotmánybíróságnál, akár egy próbaper keretein belül? (Nekem jogom van nick névek híreket kérnem, miért kellene ehhez rábíznom az igazi adataimat egy ismeretlenre, persze mindezt kötni a megerősítésés feliratkozáshoz). Vajon milyen esélye lenne egy ilyen akciónak? Egy eredményét garantálhatok: az az ügyvéd hatalmas reklámot kapna ehhez a perhez. Ha végig is tudná vinni, komoly hírnevet szerezhetne, a propagálásról az egész online szakma gondoskodna, díjazás nélkül. Lehet hogy egy kicsit off, de szerintem ha más “találkoztunk”egy szakjogásszal, lehetne ez rögtön felkérés egy keringőre. Nem tud valakit, akinek ez beleférne a kereteibe? Egy egész vállalkozói réteg lenne hálás Neki.


Szerintem nyitott kapukat döngetsz: ez a törvény, legalábbis az itt is boncolt részletei bajosan élnének túl egy alkotmánybírósági eljárást, és meg lennék lepve, ha nem lenne már vagy tucatnyi beadvány ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság előtt.
Alapvetően az vele az alkotmányossági probléma, hogy a cél elérésére alkalmatlan eszközzel, ráadásul egy alkotmányos alapjogot, az információs önrendelkezés jogát aránytalanul korlátozó módon próbálja elérni célját.

@Víghné Csák Margit – Gitta Mi a helyzet velem? Én Szlovákiából küldöm a hírleveleket és van néhány feliratkozóm akiknek csak a nevük és e-mail címük van meg. Rám is érvényesek ezek az eszement határozatok.


A törvény hatálya nem attól függ, hogy hol van a szerver. Magyarországon tevékenységet végző szervezetekre ezek a szabályok vonatkoznak, ezek megsértése esetén az NHH-nak van hatásköre és illetékessége is az eljáráshoz.

@Rottenbücher Endre I. Először a problémás olvasók ügyeiről szeretnék kérdezni (többtízezres listánál tucatnál több alkalommal megtörtént eset). Mi történik, ha valami méltatlankodva válaszol egy hírlevélre (noreply cím természetesen), hogy ő ugyan nem iratkozott fel, és hogy töröljük. Persze a hírlevélről le lehet iratkozni, de ő ezt így kéri. Én természetesen törlöm a címét, de előtte válaszolok neki, megírom, mikor és milyen IP-cím és hoszt alól iratkozott fel. Ilyenkor kb. abban a stílusban írok, amiben ő tette, ez többnyire nem fennkölt. Namost, mi történik, ha az ember úgy dönt, mégis feljelent szpemelésért, mert nem ad hitelt az általam közölt adatoknak? Ha ő azt kéri, hogy töröljem a címét, akkor nekem törölnöm kell, nem is archiválhatom stb. Ezután hogy igazolom, hogy ténylegesen megtörtént a feliratkozása? Ha megtartom az adatait, azzal szabályt szegek, ha törlöm, akkor könnyen gereblyébe léphetek. Melyik ujjamat harapjam?
II. Mi történik, ha az új szabály ellenére sem kérjük be a lakcímeket, mert pl. nem hallottunk róla. Ilyenkor azonnali büntetés jár, vagy először figyelmeztetnek? Ha büntetés, akkor ez mekkora összeg?


Ahogy már szóba került: a feliratkozás és a leiratkozás technikai adatait nem kell törölni, azokból bizonyítható az adatkezelés jogalapja. Javaslom, hogy a noreply címre ne reagáljon, legfeljebb egy automatikus válaszüzenet menjen, hogy ezt nem olvassa senki. Azért javaslom ezt, mert az ilyen kézzel végzett módosítások gyakran a naplózó funkciókat is megkerülik, ezért hiába hisszük, hogy mindent fel- és leiratkozást bizonyítani tudunk, előbb-utóbb hibázhatunk és kényes helyzetben nem tudunk (elég) jól bizonyítani.
Az, hogy “nem hallottunk róla” nem hogy nem mentő körülmény, hanem inkább súlyosbító; a hatóság embere azt fogja hinni, hogy hülyének nézzük és ez nem jó előjel (ő is emberből van).
Megoldási javaslat erre, hogy az egyébként is kiküldendő emailek alján legyen egy külön szöveg, hogy az új törvény értelmében a természetes személyeknek a teljes nevét és lakcímét is meg kell adnia. Ha a címzett úgy gondolja, hogy ő ilyen, akkor lesz szíves idekattintva ezeket megadni. Ha nem teszi ezt, akkor ezt arra vonatkozó nyilatkozatnak tekintjük, hogy ő nem természetes személyként iratkozott fel hozzánk.
A lehetséges büntetés egyébként 50 és 500 forint közötti bírság. Régebben elsőre még nem szabtak ki bírságot, feltéve, hogy tényleg nem volt durva szabályszegés.

@Kovács János A szabály nem ismerete nem mentesít a szabály betartása alól. Különben a gyilkosok is mondhatnák hogy nem tudott a törvényről. Jogilag mi az, ami mentesít az alól, hogy címet kérjünk el a feliratkozáskor. Bármilyen paragrafus vagy minek is hívják jöhet ide. Olyan törvénybe foglalt szabályra van szükség, ami mentesít attól, hogy elkérjük a feliratkozó címét. A boltban a számla készítéskor is kérnek címet. Mondjuk egy számítógépes üzletben. Adhat úgy az eladó számlát, hogy a vásárló nem adja meg a címét, mert személyiségi jogokat sért? Ha igen, akkor ezt a hírlevél esetén is kihasználható. Milyen büntetésre számolhatok ha nem kérek címet? Ha adok cím megadási lehetőséget, de nem kötelező kitöltenie, mert a rendszer ilyen rugalmas, akkor az méh belefér a mostani törvénybe? Sok kérdés felmerült itt, de csak kevésre kaptunk választ. Azért előre is köszönjük a válaszokat.:)


A jelenlegi szabályok keretében egy dolgot tehetünk feliratkozáskor. Mivel a szoftverünk nem tudja eldönteni, hogy természetes személyként iratkozik-e fel valaki, kérdezzük hát meg tőle: ha azt mondja (kipipálja), hogy ő természetes személy, akkor kötelezően bekérjük a teljes nevét és lakcímét is. Ha nem, akkor ezeket az információkat nem kérjük el tőle.
Az a lényeg, hogy bár mindenképpen egy “természetes” személy ül a gép előtt, nem pedig egy kirborg, ugyanakkor nem tudjuk helyette eldönteni, hogy ő most egy cég nevében regisztrált valamire, vagy magánszemélyként, privát érdeklődésből.

@BackGround Egy közösségi célt is szolgáló oldalunkon, lehetősége van a felhasználóinknak meghívót küldeni ismerőseiknek. A kiküldött meghívóban természetesen szerepel az oldalunk elérhetősége. A meghívó alján pedig ez van feltüntetve: “Ez egy automatikusan küldött Üzenet, melyet az Önt meghívó személy jóvoltából küldtünk ki.” Ilyen esetben, tekintve ,hogy egy, a cégtől teljesen független felhasználó küldte el a meghívót, terhelhet minket bármilyen következmény? És ha igen, akkor van-e mód ennek a kiküszöbölésére, úgy, hogy a meghívós rendszer továbbra is elérhető legyen a felhasználóinknak. Köszönöm a válaszát!


Az ajánló rendszerekkel kapcsolatban három feltételnek kell teljesülnie:
  1. Nem lehet zárt, tehát az email szövegét, tárgyát a küldő szabadon módosíthatja. (Javasolni persze lehet neki, hogy mit írjon.)
  2. Nem tárolható, hogy kinek lett kiküldve, hiszen ezzel az érintett felhatalmazása nélkül kezelnénk személyes adatot.
  3. Nem kínálható érte ellenszolgáltatás, de legalábbis nem mondhatjuk, hogy egy speciális tartalmat, szolgáltatást, ajándékot csak akkor érhet el, ha előbb ajánlja a weboldalt.

@Balogh Zoltán Ha én csatlakozom egy olyan közösséghez, ahol a tagok egymással leveleznek. Függetlenül attól, hogy a levél reklám témájú, vagy sem. A közösségbe történő belépéskor megadom a címemet, és azt ott arhiválják. Elfogadom és betartom a közösség működési szabályzatát, melyben beleeggyezem, hogy részemre a közösség tagjai leveleket küldjenek, és ennek fejében én is küldhetek leveleket a közösség tagjainak, ez törvényes, vagy törvény ellenes?


Ebben a működési módban semmi törvényelleneset nem látok.

@Both Anna Engem az érdekel, hogy milyen gyors az NHH? Mennyi idő alatt születnek az ítéletek?


Az egyes konkrét határozatok az ügy bonyolultságától függően változnak, de sokkal gyorsabb mint bármilyen bírósági eljárás.
Az NHH egy gyors és profi hatóság: amikor tavasszal egy ilyen tárgyú előadásra készültem, szerettem volna a 2008-as bírságolási adatokról is beszámolni. Mivel azok a honlapon még nem voltak láthatóak, írtam egy emailt a sajtóosztálynak. Ez valamikor délután fél öt körül lehetett. A sajtós még aznap válaszolt, hogy ő még tud segíteni, de továbbította az illetékes osztályra. Onnan másnap délelőtt fél tízkor kaptam egy részletes választ. Szóval gyorsak …
De ha már a statisztika szóba került: 2008-ban (amikor még az év nagy részében az enyhébb szabályozás volt érvényben) 1091 ügy indult, amiből 413 esetben lett elmarasztaló határozat. (Azért ennyivel kevesebb, mert ha ugyanazt a kéretlen emailt többen is bejelentik, akkor azokat összevonják és egy ügy lesz belőlük). Vagyis minden munkanap 2 elmarasztaló határozat született.
Összesen több mint 16 millió forint bírság lett kiszabva – ez önmagában nem olyan elborzasztó összeg, de ha hozzátesszük, hogy ez tízszeres (igen, nem tévedés: tízszeres) emelkedés az előző évhez képest, akkor azért elgondolkodtató.

@Belicza Károly Azt minden képpen jó lenne tudni, hogy az ügyvéd úr, vagy valamely empatikus kollégája elvállalná-e az ügyet, akár az alkotmánybíróság elé is vinni, ha szűkséges és érdemes.


Annyit pontosítanék, hogy nem vagyok ügyvéd, hanem jogi szakokleveles mérnök vagyok, illetve még igazságügyi informatikai szakértő is. Ez bizonyos értelemben kevesebb mint egy ügyvéd: nem vagyok jogász, nem vállalhatok jogi képviseletet, stb. Más értelemben pedig jóval több: az én szakterületem a bizonyítás, vagy adott esetben az ellenoldal bizonyításának a kétségbe vonása, amihez ráadásul jogi végzettségem is van, tehát az ügyek jogi oldalát is látom.

@Balogh Zoli Engem a törvény offline oldala is érdekelne, az, hogy a törvény szerint a postaládákba szórólapot csak a címzett előzetes írásbeli hozzájárulásával dobhatnak (vagy megcímzik, pontosan névre szólóan) Ez ugye a hipermarketek szórólapjainak és a többi ingyenes hirdetési újság halálát is jelenti. Mi a hozzáállásuk a “nagyoknak” ? Ugye, ha ők le****ják a törvényt, akkor nekünk kicsiknek, van mire mutogatnunk. (ha ők nem, akkor mi miért?)


Az offline részéhez nem értek, abba nem mennék bele mélyebben, de annyit még biztosan állíthatok, hogy a szórólap azért legális, mert az nem címzett reklámküldemény. Itt nem az a lényeg, hogy bedobják-e egy névvel ellátott postaládába, hanem hogy konkrétan meg van címezve valamilyen címadatbázisból származó adatokkal, vagy nincs megcímezve csak bedobják, esetleg a szélvédőre tűzik, az ember kezébe nyomják stb. Ez utóbbiak nem címzett reklámküldemények.

@migzuzmo Első kérdésem az, hogy nekünk kötelező nap mint nap az internetet vagy egyéb médiákat bújnunk, hátha kijön valamikor valami törvény ami jelentősen befolyásolja a munkánkat? Hogy szerzünk erről tudomást normál esetben?
A másik gondom a dologgal az, hogy nem arról van szó, hogy “oké akkor ezentúl erre is odafigyelünk”, mint pl. amikor a közúti közlekedés sebességhatárait módosítják, hanem meglévő rendszereket kell módosítanunk, ami idő+pénz+energia stb. Ennyi erővel kitalálhatnák hogy mostatnól minden épületen biztonsági okoból kell egy plusz vészkijárat is. És szépen építhetjük át a házainkat.
A mai gazdasági helyzetben lesz bármilyen hivatalnak kapacitása arra, hogy a mi adatbázisunkat bogarásszák és ellenőrizgessék az adatok valódiságát? Ilyesmire tudomásom szerint csak igen komoly bűncselekmények esetében kerül sor.
Utoljára pedig arra lennék kíváncsi, vajon mennyivel szavahihetőbb a feljelentő, aki azt állítja, hogy nem iratkozott fel, mint az én adatbázisom, amiben benne vannak az adatai. Mindkettő egyformán ellenőrizhetetlen, illetve hamisítható. Hogyan lehet ilyen helyzetben dönteni, illetve bizonyítani bármit? Szerintem csak amerikai akciófilmbe illő nyomozócsoport verítékes kutatómunkája által fedhető fel az igazság, miután ellenőrizték a szervert, mindkét fél számítógépét stb. Mindezt néhány e-mail miatt? Irreálisnak tartom a dolgot.


  1. Lényegében igen, kötelező. Legalábbis hivatkozni nem lehet arra, hogy nem tudtam róla. Ez alól csak nagyon szűk kivétel van: a jogalkotási törvény előírja, hogy a jogszabály kihirdetése (pl. Magyar Közlöny) és hatályba lépése között elég időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a jogalanyok (ezek vagyunk mi, akikre a jogszabályok vonatkoznak) fel tudjanak készülni az új vagy megváltozott jogszabályok betartására.
  2. Önmagában az adatok valódiságát senki sem fogja ellenőrizni.
  3. Ha az adatbázisban benne vannak a feliratkozás adatai és nincs arra utaló tény, hogy az adatbázis (vagy a naplók) manipulálva lettek, akkor az adatbázis “erősebb” bizonyíték lesz, mint a bejelentő. Ehhez persze nem árt olyan rendszert használni, amivel demonstrálni lehet, hogy nyom nélkül nem lehet módosítani a tartalmát, mert megbízható naplózás van mögötte.

@Tornoczky Gábor Én arra lennék kíváncsi, hogy ha én törvényes keretek között intézem a feliratkozást, levélküldést, kommunikációt, akkor én mit tehetek minden olyan küldő ellen, aki nap mint nap eljuttat hozzám kéretlen levelet? Ebben a csapatban vannak jócskán Magyarországról is.


Az NHH-nál lehet eljárást indítani, a honlapjukon elég pontos útmutató van arra, hogy ennek mi a menete. Meglehetősen “bejelentőbarát” az eljárás, pl. egy sima e-mailben is lehet eljárást indítani, nem kell papírokkal bajlódni.

@Ovinap Én kiküldtem a Nyilatkozós levelet azzal a szöveggel, amivel mindenki más is, eredményképp máig leiratkoztak kb 500an, 200an megadták a címüket a maradék 25ezerre meg továbbra is küldök, abból kiindulva, hogy ez jó az embereknek, nem véletlenül adták meg a címüket, meg mivel teljesen legál a listám, ezért nem is hiszem hogy bárki feljelentene. Leiratkozási lehetőség minden levél alján, én nem tudom még mit kéne csinálnom. Vagy ki kellene dobni a 25ezres listát és küldeni a továbbiakban annak a maradék 200nak?!


Ez az eljárás védhető, de célszerű odaírni, hogy a név és lakcím megadása természetes személye esetén nem önkéntes, hanem kötelező. Ha viszont nem adja meg, akkor ezt olyan nyilatkozatnak lehet tekintetni, hogy nem természetes személyként (vagyis magánszemélyként) iratkozott fel a listára.

@Kovács János Egyáltalán tesz valaki azért egyáltalán, hogy ezt az új törvénymódosítást töröljék? Vagy csak mindenki elégedetlenkedik és sajnálkozik miatta…


Amennyire én tudom, készülget valami módosítás mindenféle szakmai szövetségekben. De konkrétumot nem tudok.

@Till Zoltán Adatvédelmi biztos engedélyezheti ezt a lakcímmegadásos történetet?
Azt látom, hogy a nagy listával rendelkező guruk (Schlingloff Sándor, Wolf Gábor) nem foglalkoztak a kérdéssel mai napig. Ők most kockáztatnak, vagy van vmi kibúvó ez a törvény alól? Ha igen, mi az?
Politikai pártok hírleveleiben még a leiratkozási link sem kötelező?
Milyen módon lehet ezt a törvényt megbuktatni? Fel kell jelenteni egy hatalmas multit, aki nem tartja be?


Mivel ez egy törvény, így az adatvédelmi biztosnak engedélyezési szerepe nincs. Legfeljebb kifejtheti azon véleményét, hogy esetleg aggályosnak tartja az ilyen szabályozást.
Hogy milyen guruk mit lépnek és mit nem, az az ő dolguk, bár minél nagyobb valakinek a listája és minél több “ellendrukkerük” van, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb valaki felnyomja őket. Mellesleg az akkor is megtörténhet (gondolom meg is történt), ha minden szabályosan csinálnak.
A leiratkozási link (mint technika) senkire sem kötelező. Ami kötelező, hogy minden önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelés egyoldalú nyilatkozattal (a hozzájárulás visszavonásával) megszüntethető legyen. És ennek megtörténtét bizonyítani is kell tudni – ezért is jó erre az automatizált megoldás.

@D. Péter Engem az érdeklne, hogy mire számíthatnak a visszaesők? Van -e elrettentő ereje a büntetésnek, ha például egy hitellel foglalkozó cégnek egy levél kiküldéséből több milliós bevétele származik. Szerintem simán kifizetik az aprópénzt az NHH-nak.


Üzemgazdasági szempontból ez egy elfogadott gyakorlat bizonyos körökben: az esetleges bírságot is bele kell kalkulálni a projektbe és ha még így is hozza az elvárt megtérülést, akkor nem érdekel a törvény.
Erre nyilván a bírság maximumának az emelése az egyik megoldás. Ettől függetlenül, ha elég sokan kattintanak és rendelnek az ilyen illegális reklámokra is, és feljelenteni meg csak páran fogják, akkor az mégis azt jelenti, hogy a társasalom kellően nagy részét ez annyira nem zavarja, hogy tegyen is valamit ellene, sőt.

@Rocky Megkérdezném, hogy mi az értelme a törvénynek? Az én logikám hibás, vagy a törvényalkotóké?


Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotó logikája a hibás. Ebben a helyzetben egy kkv-nak annyit érdemes tenni, hogy megfelelő technikákkal formailag betartja a törvényt, de legalábbis úgy jár el, hogy ne legyen bizonyítható, hogy nem tartja be.
“Amikor a Jóisten a paragrafust teremtette, lyukat is teremtett belé” (Czakó Gábor: Hetvenhét és fél magyar rémmese)

@Hahn Csaba Lakcím nélküli vagyok… De tényleg. Eladtam a lakásom, és még nem vettem újat. Akkor nekem most nincs jogom feliratkozni semmilyen hírlevélre?
Ez a “Lakcím nélküli” kategória, ami a lakcím kártyámon is szerepel, a bankomban is kisebb problémát okozott először, mert a szoftver nem akart tovább engedni egy ügyintézés során, de aztán kiderült, hogy a szoftverkészítők számítottak ilyen esetre, és egy adott kód begépelése megoldotta a problémát.
Erről viszont az jutott eszembe, hogy én a következő feliratkozásos anyagomnál azt fogom csinálni, hogy a lakcím rovatba “default”-ként beírom, hogy “Lakcím nélküli”, és aki akarja, úgy hagyja.
Vélemény?


Poénnak jó, sőt, valahogyan ezt a státuszt is kezelni kell tudni, de nem javaslom ezt defaultként, mert könnyen úgy értékelhető, hogy a törvény be nem tartására irányul, mert nyilvánvaló, hogy ez sokkal inkább kivétel, mint alapértelmezett cím. Szerintem teljesen felesleges ilyen támadási felületeket hagyni, csak azért, hogy megmutassuk, hogy milyen viccesek vagyunk, még akkor is, ha nagyon jól tudna esni.

@Szuvits Gergely tehát: ha a felhasználó kamu e-mail címet ír be, és valaki feljelent később (pl rosszindulatból), akkor megvádolhatnak azzal, hogy én írtam be azt a kamu címet? Tehát mondhatják-e, hogy nem legális az adatbázisom, merthogy egyes lakcímek nem valósak? Hogyan derítik majd ki, hogy loptam-e a címeket és én magam írtam be hozzájuk kamu lakcímeket, vagy maga a felhasználó adta meg rosszul?
Tehát: ha akarnak, elkaphatnak?


Nem maradt ki. 😉

@Wolf Péter Mi a helyzet a Feedburner rss értesítő feliratkozással? Ott csak az emailt kell megadni, és a feliratkozott kap egy emailt, ha új bejegyzés van a blogon. A Feedburner mégiscsak a legnagyobb név rss téren. Vagy ezt a szolgáltatást akkor Magyarországon nem lehet használn


Egy törvény érvényessége nem attól függ, hogy ki mekkora név. Ha nem egy teljesen privát blogról van szó, akkor a blogértesítő email is reklámüzenetnek minősül, így vonatkozik rá a törvény.

@Anikó Gyakorlatilag minden kérdés szerepel, ami engem érdekel. Dénesnek előre is köszönjük a válaszokat, Gábornak pedig a lehetőséget. Nagyon jó ötlet volt!


Szívesen, és szerintem is jó ötlet volt. (Nem én találtam ki, ezért merem dicsérni.)

@Lala Szeretném látni amikor Mo.-n Többezer állmi munkahely létesül a fenti cégek ( honlapok ellenőrzésére )! Miközben bölcsödék, óvodák, iskolák szünnek meg! Vagy megint találnak Egy autópálya építésben szakértő makit! Aki az alválalkozó alválalkozójának az alválalkozója! Fillérekér, közben a NAGYOK megint kaszálnak! A multik reklámjáról íróval 1-et értek. (soha nem kértem, soha nem kérdeztek, akarom e)


Nem lesz ilyen hivatal. Az NHH sem vizsgálja a honlapokat, csak konkrét bejelentésre indul eljárás.


Minden kérdező és olvasó nevében szeretném megköszönni Dénesnek a szakértelmet!
Szerintem nem utoljára látott el minket, hasznos tanácsokkal itt a blogon. (Gábor)
Ossza meg! Lájkolja! Plusszolja!Csiripelje! Pinelje! Szóljon hozzá!

20 hozzászólás a(z) “Öntsünk tiszta vizet a spam törvényes pohárba!” bejegyzéshez

  1. Fitos József

    Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a címlistákkal rendelkező magyar weboldalak tulajdonosai 99%-ban megsértik a törvényt.

    Válasz
  2. Grafolka

    Ahogy az is, hogy a magyar törvényalkotók megsértik a magyar címlista tulajdonosokat 🙂

    Válasz
  3. Winkler Balázs

    hát… nem hiszem egyébként továbbra sem, hogy bárki aki feliratkozik egy hírlevélre majd pont a lakcímét fogja megadni, amikor rengetegen még a valódi e-mail címüket sem adják meg, hanem valami gmail vagy freemail címet használnak átírányításként…

    Válasz
  4. Szilárd

    Nekem egy angol nyelvű oldalam van, amire, illetve a hírleveleimre a világ összes országából, még "Magyarorszáról is!!!" fel lehet iratkozni. Ha jól értettem a fenti válaszokat, akkor a magyar feliratkozóimtól be kellene kérnem külön a lakcím adatokat. Ezt jól értelmezem?

    Megj: Hát ha ezt a feliratkozási űrlapon megjelenítem, akkor az egész világ rajtunk fog röhögni, hogy mekkora lámaság ami itt folyik. Bár lehet már most is röhögnek egyéb baromságok miatt :).

    Válasz
  5. Laci

    Rengeteg sok hasznos infót kaptam Dénestől. “A köd kicsit felszállt.” Szuper jó ötlet volt ezt a témát így kivesézni!

    Köszönöm!

    Válasz
  6. Winkler Balázs

    végigolvastam a hozzászólásokra adott válaszokat, és egyre inkább az az érzésem, hogy az egész arra megy ki, hogy +1 ponton lehessen pénzt beszedni a kkv-któl az államnak.

    Válasz
  7. $Norbert$

    Szerintem meg lehetne ezt rugalmasan kezelni. Aki feliratkozik valahova feliratkozik úgy ahogy lehet. Ha kéri, akkor vegyék le – de tényleg vegyék le. A többi meg mehet a levesbe.

    Én ha valóban felakarok valahova iratkozni, nem érdekel, hogy mit kérnek be tőlem vagy éppen, hogy nem kérnek tőlem lakcímet. Ez csak azok szemét bántja, akik amúgy is kötekedni akarnak.

    Nem is értem, hogy az a személy, aki nincs a listán vagy egy szavára leszedték a listáról miért nyomja fel a hírlevél tulajdonost? Mert vannak olyanok, akik mindig mással foglalkoznak.

    Válasz
  8. Hannák Judit

    Sziasztok!

    Köszönöm a hasznos infókat, nekem sokat segített, mert most készülök hírlevélküldést építeni az oldalamba.. Így azért kicsit máshogy állok neki eleve.

    Judit

    Válasz
  9. weinenberger

    Ez a rész a legjobb

    @Wolf Péter Mi a helyzet a Feedburner rss értesítő feliratkozással? Ott csak az emailt kell megadni, és a feliratkozott kap egy emailt, ha új bejegyzés van a blogon. A Feedburner mégiscsak a legnagyobb név rss téren. Vagy ezt a szolgáltatást akkor Magyarországon nem lehet használn

    Egy törvény érvényessége nem attól függ, hogy ki mekkora név. Ha nem egy teljesen privát blogról van szó, akkor a blogértesítő email is reklámüzenetnek minősül, így vonatkozik rá a törvény.

    Gyakorlatilag a magyar törvények alapján, mindenkit köteleznek mindenre. Erre mindenki magasról tesz rá, mert rossz a törvény.

    Válasz
  10. Tornoczky Gábor

    @Grafolka
    mint ahogy az is, hogy megsértik a címlista tagjait (a feliratkozókat) is az adatvédelemmel kapcsolatban.

    Tulajdonképpen sokkal több a hiba a törvényben, mint az elképzelhető megcélzott haszon!

    Válasz
  11. panyizsuzsi

    Két hozzászólásom van:
    1. Ez a törvény nagyon gáz és értelmetlen!
    2. Miért olyan nehéz betartani? Az én oldalam megfelel a törvénynek és a feliratkozóim is a megszokott ütemben jönnek.

    Válasz
  12. Gera László

    Köszönet a bejegyzésért, és a szakértő válaszaiért! Végigolvasva gyakorlatilag minden kérdésemre választ kaptam, anélkül, hogy személyesen kérdeznem kellett volna.

    Üdv, Laci

    Válasz
  13. Csillag Zsolt

    Sziasztok!

    Hasznosak voltak az infók.

    Azt vettem észre, hogy mióta elkérem a feljelentkezők címét is, sokkal kevesebben iratkoznak fel.

    Valószínűleg kiesik az a becsületes réteg, aki nem akar valótlan címet beírni (vagy nem akarja bejelölni magát, hogy céget képvisel), de nem is akarja az igazi címét kiadni. Ezek inkább úgy döntenek, hogy nem iratkoznak fel… 🙁

    Válasz
  14. Korall

    Azt szeretném megkérdezni, hogy a hirdetési újságokban hirdethetek-e? Mi van akkor ha onnan van jelentkező? Reklám újságban hirdethetek-e.
    Ha ezt a törvényt meghozták akkor a TV reklámokat miért kényszerítik ránk 30 percenként? Egy 90 perces filmben legalább 3-szor 10-15 perc reklám van. Nekünk ezt miért kell végig néznünk. Átkapcsolhatjuk ugyan TV.-ket másik adóra de ott is PONT akkor van reklám. Nem mindenkinek van Világvevő készüléke csak 2-3 csatorna ezek rákényszeríthetőek az emberekre?
    De levélben nem küldhetünk olyan levelet ami érdekel valakit?
    Köszönettel.

    Válasz
  15. Webgalamb

    Azok számára akik nagyrészben cégek felé értékesítenek elég kiírni, hogy a feliratkozással elismeri, hogy nem magánszemélyként regisztrál hanem vállalkozás nevében. Ez szerencsére egy egyszerűbb megoldás. Persze ha a jogász úr szerint is megfelelő.

    Amúgy ezzel az ostoba törvénnyel pont az ellentétét érték el annak amit akartak mert több lett a spam-ek száma, méghozzá jelentősen.

    Az első hiba, hogy cégek felé legális lett. Ennek nincs semmi értelme! A második, hogy akik eddig spam-eltek azok eddig sem tartották be a törvényt, szóval magasról tesznek ezekre a változásokra. A harmadik, hogy sok vállalkozó nem kockáztatja a bevétel kiesést azzal, hogy kiszűri azokat akik nem adtak meg postai címet. Azaz mostantól ők is spam-elnek. Igaz olyanoknak akik ezt saját maguk kérték, de ahogy mások is mondták, akik ezt a törvényt kitalálták azok nagy hiányosságot szenvednek fejben.

    Válasz
  16. Attila

    @$Norbert$ – "Nem is értem, hogy az a személy, aki nincs a listán vagy egy szavára leszedték a listáról miért nyomja fel a hírlevél tulajdonost?"

    Mert magyar, barátom! Mert Magyar, és a Magyar bizony ilyen fajta. Még biztos az ügynök-besúgó korszakból ragadt ránk.
    Lehet megsértődni…

    Válasz
  17. Rockxy

    @Attila

    Nem sértődtem meg sőt, fülig ér a szám. (ne kérdezd hogy hányas szám : )))
    Már megint ez a tükör elénk tartás, hogy nézd meg, ilyen vagy te!
    Nem vagyok ilyen!
    Pedig magyar vagyok.
    Attila, Te viszont nem vagy magyar. 😉
    Sértődés? Ugyan már!

    Válasz
  18. Géza

    Mi van akkor, ha egy rosszakaróm egy nyilvános helyről a cégem nevében küld e-mail -eket?

    Válasz
  19. Péter

    Kedves Gábor! Kérdésem a következő lenne: mi van abban az esetben, amikor én már több évvel ezelőtt saját cégem keretein belül szert tettem kb. 4000 email címre (akik vállalták, hogy reklám emaileket kapjanak mindaddig, amíg ők maguk le nem iratkoznak róla) az egyik “nyeremény kisorsoló” oldalon keresztül és most több év után én (mint magán ember) nem a cégemen keresztül szeretném őket elérni? Ilyet szabad, lehetséges-e és ha igen, akkor arra van valamilyen megkötés, hogy milyen formában lehet “csak” megtenni? Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Szűrjük a robotokat. Kérem, oldja meg! * Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.