Stekkelpak Zoltán - Google interjú

A webes keresőkhöz kapcsolódó interjúsorozat utolsó részében a Google képviseletében Stekkelpak Zoltánnal beszélgetek.
Zoltán 3 éve csatlakozott az AdWords csapathoz, majd nemrég átigazolt a keresőminőség részleghez. Ott az international search csapatban dolgozik a lokális keresőminőséggel kapcsolatos projekteken Magyarországra és a közép- és dél-európai régióra.

Sz.G.: Szerinted milyen tényezők befolyásolnak egy felhasználót, amikor keresőt választ? Az eszméletlenül gyorsan változó világhálón mennyire lehet márkahűségről beszélni? Nem könnyebb a váltás, mint az “off-line világban”?

S.Z.: Az internetezők egyre tudatosabban használják a keresőket. Ezzel együtt a felhasználók elvárásai is növekednek - egyre kritikusabbak a találatok minőségét illetően. Ez természetesen a magyarországi internetezőkre is igaz.

Mindennél fontosabb szempont tehát az, hogy az első néhány eredmény között a felhasználó gyorsan megtalálja azt az információt, amire szüksége van. Az nem elég, ha a találati lista megfelel a beírt keresőkifejezésnek, mivel sokszor távol áll egymástól a keresőszó és a felhasználó szándéka. Például, ha matáv szóra keres valaki Magyarországon, a rendszerünk tudja, hogy nagy valószínűséggel online telefonkönyvre van szüksége és olyan találatokat tálalunk az első néhány helyen, ahol elő sem fordul a matáv szó.

Ha az internetezők azt tapasztalják, hogy egy kereső segítségével folyamatosan megtalálják a keresett információt, akkor kialakul egyfajta bizalom az adott keresőmárka iránt. Ilyen értelemben lehet itt is márkahűségről beszélni. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezt a “márkahűséget” a folyamatosan jó felhasználói élmény táplálja.

Ezen kívül, a keresők megítélésében nagyjából ugyanazok a tényezők is szerepet játszanak, mint egy hagyományos weboldal esetében. Ilyen például az oldal használhatósága, a dizájn, az információk tálalása és természetesen a gyorsaság. Ezek gyakran jelentéktelennek tűnő, kevésbé tudatos dolgok, de kimutatható a hatásuk.

Ami pedig a keresők közti váltást illeti, közhely, de igaz: az interneten a versenytársak néhány kattintásra és néhány másodpercre vannak egymástól. Ha egy felhasználó az egyik keresővel nem találja meg, amit keresett, akkor először újabb kifejezésekkel finomítja a keresést, majd ha az sem segít, egyszerűen egy másik keresővel próbálja meg.

Alternatívák szerencsére vannak, így a váltás, ha szükséges, szélsőségesen egyszerű. Nem elég például egy toolbarral közelebb hozni a keresőt a felhasználóhoz. Ahhoz, hogy a felhasználó hosszú távon felhasználó maradjon, megfelelő minőségű találatok kellenek. Egy alapértelmezett kereső pedig legfeljebb addig marad alapértelmezett kereső a böngészőben vagy a telefonon, amíg folyamatosan versenyképes felhasználói élményt nyújt.

Sz.G.: Mi a véleményed a Google webkereső teszten elért eredményéről, a helyezésekről és a számokról?

S.Z.: Folyamatosan teszteljük és javítjuk a találati oldalaink minőségét magyar nyelven is, és ami a saját keresőnket illeti, örülünk az előkelő helyezésnek. Bár néhány keresőszóból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, tisztában vagyunk a kihívásokkal és azokkal a területekkel, ahol további fejlesztések szükségesek. A magyar felhasználóktól érkező visszajelzéseket mindig köszönettel vesszük, ha pedig megerősítést nyer, hogy jó úton haladunk, annak kifejezetten örülünk.

Sz.G.: Mennyire lep meg a két nagy vetélytárs, a Bing és a Yahoo gyenge szereplése? Mit szólsz a két magyar, a Johu és a Szörcs teljesítményéhez? A Google figyelemmel kíséri a helyi keresőket?

S.Z.: A cégnél elsősorban nem a versenytársakra, hanem a felhasználókra, a felhasználói élmény folyamatos javítására fókuszálunk. Ez talán elég PR-szagúnak tűnik, de ez az igazság. Úgy gondolom, hogy ez a stratégia eddig maximálisan bevált, ezért ezt szeretnénk követni a jövőben is.

Sz.G.: Van valamilyen előre elkészített terv, arra az esetre, ha egy adott országon belül egy kis kereső hirtelen elkezdi növelni a felhasználói táborát? Definiált az a felhasználói szám, aminek az átlépése után a Google már odafigyel egy helyi keresőre?

S.Z.: Arra van tervünk, hogy miként javítsuk tovább a találatok minőségét magyar viszonylatban, és ez eléggé leköti az energiánkat. Mindemellett persze jut idő arra, hogy kipróbáljuk a versenytárs keresőket, de meggyőződésünk, hogy sokkal jobban megtérül a keresőminőség javításába fektetett időnk és energiánk, mintha ugyanezt a konkurenciára fordítanánk.

Sz.G.: Mit gondolsz, hogy a találati listán egyre gyarapodó kiegészítő információk mennyire befolyásolják a keresési szokásokat? Itt a térképes találatokra, a webhely linkekre, a találati listán belüli kiegészítő keresőre, és hasonlókra gondolok. Egy népszerű kifejezésre keresve az első oldalon sokkal több információt és linket kapunk, mint 1-2 évvel ezelőtt. Nem eredményezi ez azt, hogy az első oldalon kívül a többit már meg sem nézik?

S.Z.: Arra törekszünk, hogy a felhasználóink a legrelevánsabb információkhoz jussanak a találati oldalainkon, méghozzá abban a formátumban, amely a leghasznosabb számukra. A hangsúly nem a mennyiségen van. A kevesebb sokszor több - példa erre az AdWords-hirdetéseknél működő minőségi küszöb. Egy-egy onebox vagy univerzális találati integráció beélesítését alapos kísérlet és tesztelés előzi meg. Ha ezek során úgy találjuk, hogy az új információ akadályozza a felhasználókat az információszerzésben, akkor azt elvetjük, vagy tovább dolgozunk rajta. Kizárólag meggyőző teszteredmények ismeretében vezetünk be új megoldásokat.

A szöveges találati listába beágyazott képi találatoknál például sokakban felmerült a cégnél, hogy azok túlságosan elvonhatják a figyelmet az esetleg relevánsabb szöveges tartalmak elől, és felboríthatják a vizuális feldolgozás megszokott rendjét. Szemkamerás és egyéb vizsgálatokkal viszont bizonyítást nyert, hogy a beágyazott képi találatok könnyebbé tették a találatok áttekintését.

Sz.G.: Tudnál mesélni a találati lista javítására szolgáló munkafolyamatokról? Hogy kell elképzelni a Google keresőminőség javító csapatának munkáját?

S.Z.: A keresőminőség részleget Udi Manber irányítja, hozzá tartozik például az a csapat, amely a találatok sorrendjét befolyásoló algoritmusokon dolgozik. Egy másik csapat a minőség folyamatos értékelésével foglalkozik, automatizált és humán módszerekkel egyaránt, természetesen nyelvekre lebontva. A statisztikusok feladata pedig az, hogy tudományos módszerekkel megvizsgálják egy javítás hatását, javaslatot téve annak elutasítására vagy beélesítésére.

A felhasználóinkat a spamtől és egyéb “káros behatásoktól” is távol kell tartanunk, ennek a magyar vonatkozásán két magyar kollégám dolgozik.

Külön csapatunk foglalkozik a felhasználói felület javításaival, az ő munkájukat pedig usability-szakértőkből álló csapat segíti. Évente több száz újítást vezetünk be, ezeket a heti rendszerességgel megtartott meetingeken vitatjuk meg és hagyjuk jóvá.

Az international search csapatunk pedig azon munkálkodik, hogy a felhasználóinknak lokálisan is a legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani. A legtöbb nyelvre, így magyarra is, vannak helyi specialistáink, ők látnak el bennünket értékes visszajelzésekkel a lokális minőséggel kapcsolatban.

Sz.G.: Mennyire speciális a magyar nyelv? Mennyire van szükség a nyelvi sajátosságok miatt hazai közreműködésre?

S.Z.: A magyar nyelv rendkívül összetett, elég csak a tömérdek szinonímára, a különféle jelentés-árnyalatokra, a toldalékok halmozására, a magánhangzó-harmóniára vagy az alanyi-tárgyi igeragozásra gondolni (keress rá: “Édes, Ékes Apanyelvünk” vagy “Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke”). Ezek viszont leginkább a fordító szolgáltatásunknak okoznak kihívást; a kereső használata során a felhasználók egyszerűbben fogalmaznak. Ez az egyszerűség viszont azt is magában hordozza, hogy bizonyos helyzetekben a keresett kifejezés nem írja le pontosan azt, ami a felhasználó fejében van. Ezt tehát nekünk kell kitalálni.

A kereséseket értelmező és a találatok sorrendjét összeállító algoritmusok statisztikai alapon működnek, vagyis többnyire nyelvtől függetlenül. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a keresőkifejezések és a weboldalak értelmezésénél is ismerjük a különféle nyelvek, így a magyar nyelv sajátosságait.

Kezdd el például beírni a keresőmezőbe azt a szót, hogy gujásleves. A Suggest már kijavítva egészíti ki a keresőszót: gulyásleves. Vagy keress rá a republic szóra a google.hu-n és mondjuk a google.com-on - az eredmények teljesen eltérnek és nemcsak abban, hogy az egyiken angol, a másikon magyar nyelvűek.

Ha a szállás a mátrában kifejezésre keresel, akkor az algoritmusaink figyelembe veszik a keresőszavak toldalék nélküli és egyéb toldalékokkal ellátott alakját, valamint szinonimáit is. Ugyanakkor ha horvát szóra keresel, nem vegyítjük a találatokat a horváth szó eredményeivel, mert ezek egymásnak nem szinonimái és nem is elírásai.

Ha felnit keresel, az oldal alsó részén kapcsolódó kereséseket találsz, hasonlóan akkor, ha mondjuk Reményik Sándor műveire vagy kíváncsi.

Más nyelveken ezeknél eltérő kihívásokkal is szembesülünk. Például azt tapasztaltuk, hogy a felhasználók sokszor úgy kezdenek el gépelni ciril, görög, héber vagy arab szavakat, hogy nem váltják át a billentyűzetet angolról - vagy fordítva. Erre a problémára már fel van készítve a felület a megfelelő domaineken.

Továbbá, egy globális keresőnek nem csak különféle nyelvek tekintetében kell helyt állnia - az információszerzés és az ergonómia megközelítése kultúránként különbözhet. Elég összehasonlítani például a magyar, a koreai és a japán kezdőoldalunkat.

Sz.G.: A Gemius felmérése szerint a google.hu a magyar internetezők 88,57%-át éri el. Ez 2009 januárjához képest 2,5%-os növekedés. Mi várható jövő januárra?

S.Z.: Mennyiségi céljaink nincsenek, a csapatommal a találatok minőségének javítására fókuszálunk. Az elérés és a hasonló mérőszámok következmények, nem pedig elérendő célok, így közvetlenül nincs hatásunk rájuk.

Sz.G.: Mit gondolsz, hogy a közösségi oldalak térhódítása, mennyire fogja befolyásolni (befolyásolja egyáltalán) a Google keresőnek a szerepét?

S.Z.: A közösségi oldalak térnyerésével az emberek globálisan egyre többet töltenek szabadidejükből az interneten. Az interneten elérhető tartalmak mennyiségével együtt növekszik a felhasználók igénye aziránt, hogy gyorsan és könnyedén tudjanak navigálni a hatalmas mennyiségű információ között. Ezért a keresés és a közösségi média sok esetben kölcsönösen segíti egymást: a keresők látogatókat hoznak a közösségi tartalmakhoz, míg a közösségi tartalmak releváns és hasznos információkkal látják el a keresőket. Ennek egyik példája az angolul már elérhető real-time keresés, ami valós idejű közösségi tartalmakat jelenít meg a találati oldalainkon.


Sz.G.: Végül 2 kérdés a közösségtől.

Mi az oka annak, hogy ilyen domináns magyarországi jelenlét mellett a Google-nek nincs magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata?

S.Z.: Amennyiben a kérdés a keresőre vonatkozik, akkor nehéz elképzelni bármi mást, mint az olyan support megoldásokat, amelyek révén egyszerre sok webmester kérdésére adunk választ. Úgy érzem, hogy ez utóbbi tekintetében egyáltalán nincsenek elhanyagolva a magyarországi felhasználók: a webmestereknek szóló súgónk magyar nyelven is rendelkezésre áll, csakúgy, mint a Webmestereszközök szolgáltatásunk. A több egyéb nyelv mellett magyarul is működő webmester súgófórumonkon pedig - köszönet elsősorban a fórum lelkes és tapasztalt közösségének - több száz problémára született már megoldás.

Érdekes terület a cenzúra. Létezik ez Magyarországon? Elképzelhető, hogy egyes oldalak manuálisan törölve lesznek a találati listákról, mert például sértik a közerkölcsöt?

S.Z.: Mindent megteszünk azért, hogy a szolgáltatásaink összhangban legyenek a helyi törvényi szabályozással. Bizonyos országokban, ahol a törvények köteleznek bennünket erre, szűrjük a tartalmakat. Magyarország-specifikusan ilyen szűrést jelenleg nem végzünk. A kérdés második felével kapcsolatban: a felhasználóink a SafeSearch beállításaival korlátozhatják bizonyos tartalmak megjelenését a találati listákban.


Sz.G.: Az összes kérdező és olvasó nevében köszönöm a válaszokat, és sok sikert kívánok a Google-nek, és kiváltképp nektek, ott dolgozó magyaroknak!

Címkék: Google, kereső, Stekkelpak Zoltán, webkereső teszt