Válaszok az internetes biznisz jogi kérdéseire

Gábor: Szép számmal érkeztek a kérdések az online (és offline) vállakozás jogi buktatóival kapcsolatban. A billentyűzet Dénesé.

Róth Dénes: Hölgyek-urak, ismét köszönöm a sok remek kérdést, lássuk a válaszokat!

@Both Barna Nekem pontosan az volt a problémám, ami a blogértesítőben is le volt írva. Történt ugyanis, hogy kitaláltam egy webes szolgáltatást, és ahhoz egy domaint is kinéztem. Meséltem róla a webfejlesztőmnek, aki pedig lecsapott az ötletre, és megcsinálta azt. Persze a domaint is ő regiszrálta. Tehetek ilyenkor valamit?

Tanácsos egy ilyen ötlet megtárgyalása előtt, minél korábbi stádiumban titoktartási megállapodást kötni, akár még a végrehajtatásra vonatkozó szerződés előtt.

A jog (Ptk. 86 §) egyébként védelemben részesíti „azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.”

Ilyen lehet egy webes szolgáltatásra vonatkozó ötlet (beleértve egy találó domain nevet), tehát jogi alapja még titoktartási szerződés nélkül is lenne egy eljárásnak, ugyanakkor ismét a bizonyítás nehézségein vérezhet el az ügy.

@Kriszti a hírlevélben feltették a kérdést, de azért édekel, h mi van a szellemi alkotások védelmével a neten? egyik konkurenciámnál a saját “gyerekemet” látom gusztustalan frizurával. ész nélkül veszi át a dolgaimat, de ész nélkül és nincs egyénisége, ezért az eredmény szánalmas, de nekem akkor is fáj és felettébb bosszant, h egy hétre sem dőlhetek hátra, h ez vagy az a technika menni fog,mert néhány napon belül ugyanazt “találja ki”. - ennyire nem járhat egy rugóra az agyunk! :) persze teszem a dolgomat, és nem törődök vele, hisz nekem mindig lesz valami ötletem, de pláne amíg előttem van én tűnök koppintónak…

Az van, hogy az „ész nélkül átvett dolgaid” nagy valószínűséggel szerzői műveknek minősülnek, és így a szerzői jogi oltalom alatt állnak. Ha az igen tisztelt konkurencia ezt megsérti, például azzal, hogy az engedélyed nélkül felhasználja, akkor alapvetően 3 dolgot tehetsz:

1. Nem csinálsz semmit.
2. Szorgalmasan gyűjtöd a bizonyítékokat, pert indítasz és reménykedsz, hogy a téged ért károkat valahogy számszerűsíteni és bizonyítani tudod, különben csak a pénzt és az időt pocsékolod.
3. Megfordítod a dolgot és a felhasználási feltételekben tiltás helyett egy meghatározott díj ellenében lehetővé teszed a felhasználást (átdolgozást). Utána már csak számlázni kell…

@Csillag Kedves Róth Dénes! Szoftverfejlesztő cég vagyunk. Fő profilunk az egyedi szoftverek fejlesztése. Pár napja az egyik programozónk tárgyaláson volt egy cégnél, akik “kinőtték” az előző szoftverüket, s azt szeretnék bővíteni, fejlesztettni…… Nos mivel a meglévő adatbázishoz csatlakozni kell az új proginak, ezért hozzáférést biztosítottak az adatbázisukhoz. Már igen nagy cégekkel is dolgoztunk ilyen esetben(ha bővíteni kell, azaz van már egy meglévő adatbázis) mindíg odaadták az adatbázisukat. Szószó, tegnap küldtek egy “titoktartási szerződést”, aminek a 3.-as pontját kissé túlzottnak érzem(hisz az adatbázisban csak az ügyfelek neve, kódja, címe van benne , dátum, ár. Bemásolom a szerződést.

1 Felek megállapodnak abban, hogy a Megbízó által a társaságról Szolgáltató tudomására jutott valamennyi információ és adat üzleti titkot képez.

2 Felek kifejezetten tudomásul veszik, hogy a tény vagy adat illetéktelen harmadik személlyel történő szóbeli közlése is nyilvánosságra hozatalnak minősül.

3 Egyik fél sem jogosult a másik fél által rendelkezésére bocsátott anyagot, adatot,

dokumentumot, információt, szellemi termeket, információkezelési eljárást, szabályzatot, műszaki tervet, marketing anyagot, és minden egyéb jogi, gazdasági,

informatikai, szervezési vagy műszaki információt felhasználni, azokat a másik fél érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem kezelheti, harmadik személy számára semmilyen formában nem szolgáltathatja ki. A Szerződés során bármelyik fél használatába került dokumentációkat, programokat, információs anyagokat a megbízó fél köteles a megbízás megszűnését követően a másik fél számára haladéktalanul és maradéktalanul visszaszolgáltatni.

4 A titoktartási kötelezettség és megsértésének következményei a Megbízót és a

Szolgáltatót időbeli korlátozás nélkül terhelik.

5 Megbízó és Szolgáltató köteles megtéríteni a másik félnek azt a vagyoni és nem vagyoni karát, amelyet a meghatározott titokvédelmi kötelezettsége megszegésével okoz.

6. Megbízó által használt nyilvántartási rendszere harmadik személyek adatait és egyéb, a Megbízó cégre vonatozó információkat tartalmazza. Az ezen adatok felhasználásával történő visszaélések tekintetében Megbízó mindennemű felelősségét kizárja, az okozott károk megtérítése Megbízottat terhelik abban az esetben, ha az adatok nyilvánosságra kerülése Megbízottal összefüggésbe hozható.

Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit túlzás. Sajnos visszafelé is vannak érdekes dolgok. Egy másik szoftveres cégnél van egy jó ismerősünk. Ő mesélte, hogy velük is aláirattak egy ehhez hasonlatos szerződést. Csak egy tárgyaláson voltak, nem Ők kapták meg a munkát, s egy pár kéten belül a cég beperelte Őket - egy igen nagy összegre - hogy továbbadták az “ötletüket” egy harmadik személynek. S legjobb, hogy erre még tanujuk is volt(aki hallotta X programozót telcsin beszélni). Még mindíg tart a pereskedés:(( Nos, milyen szerződést lehet aláírni, hogy a rendes ügyfelek biztonsában érezhesség magukat, de mi se húzzuk a rövidebbet???

Lehet, hogy durvának tűnnek a szerződés kitételei, de szerintem rendben vannak, sőt téged (titeket) is egyenrangúan védenek. Mi rendszeresen dolgozunk bankoknak is, ott is hasonló tartalmú szerződéseket kötünk. Hamis tanú ellen meg semmilyen szerződés nem véd.

@István Törvényesen járnak el azok a cégek, akik Internetes pénzkereseti lehetőséget ígérnek, aztán menet közben megváltoztatják az Általános Szerződési feltételeket? Igaz, ezt előre ki is kötik, hogy ezt megtehessék… Aki regisztrál, elméletileg ehhez hozzájárul, noha nem tudhatja, hogy ez a jövőben negatívan befolyásolja a keresetét. Kérdésem: A jogalkotók mire gondolnak, amikor ilyen lehetőséget elfogadnak egy cég működési szabályzatának részeként?

Ez már nem on-line jog kérdése: el kell olvasni, hogy az ember mit ír alá.
Az ÁSZF-ekkel kapcsolatban van a Ptk-ban egy úgynevezett „meglepetés klauzula”, ami azt jelenti, hogy a „szokásos szerződés gyakorlattól” lényegesen eltérő feltételről külön tájékoztatni kell a szerződő felet és az csak akkor válik a szerződés részévé, ha az arról való tájékoztatás ismeretében külön és kifejezetten elfogadásra került.

@Attila Most szeretnék egy elég komolynak tűnő portált készíttetni. Az érdekelne, hogyan kezdjem el az egész folyamatot, hogy technikailag és jogilag a ,,legnagyobb,, biztonságban érezhessem magam?

Erre az általános részre csak általános választ tudok adni: megértés szintjén te magad is legyél képben mind a jogi, mind pedig a technikai kérdésekben, hogy legalább „érezd”, ha valamiben esetleg meg akarnak vezetni, tudj releváns kérdést feltenni és nagyjából értsd is meg a választ. Ami pedig meghaladja a saját kompetenciádat, abban dolgoztass profikkal, megfelelő szerződések alapján.

@Váraljay Gabriel Nekem az egész hírlevelél sorozatomat nyúlta le egyszer valaki. Erre írtam egy levelet és még ő küldött el melegebb éghajlatra, hogy mit képzelek én és milyen szemtelen vagyok. Kiderült volt egy közvetítő aki neki adta át a leveleket, tehát ő nem is tudta, hogy ő csak másol. Persze úgy jöttem ki a végén, hogy törölte az egészet, de én lettem a szemét a szemükben. Ilyen esetben egy kis vállalkozó szerintem nem tehet semmit, mert a jogi oldalról való lépéstétel pénzbe kerül és drágább lenne a leves mint a hús.

Nekem mindig 1 mondat cseng a fülemben: “Amikor a Pepsi lemásolta a Coca Cola receptjét a Coca Cola egyszerűen válaszként megváltoztatta az ízt” - lehet, hogy nem szó szerint idéztem, de egy dokumentum filmben hallottam régen. Egyszerűen írd át, csinálj jobbat! Az iramot úgysem fogja bírni mindenki.

Ilyen esetekben az szokott lenni a célravezető megoldás, ha nem a meglopott fél ír egy udvarias, „jófej”, konstruktív, inkább barátságos levelet, hanem egyből az ügyvéded és keményet. Az ilyen lopkovicsokkal általában így lehet eredményt elérni.

@Kádár István Fixen TUDOM, hogy sok ptc, matrix, stb. “pénzkeresős” oldalt céges háttér nélkül működtetnek fiatal srácok! A “törvényes keretek” között működő cégek KFT-k(! törvényesített lopási lehetőség!), de az ászf amit elfogadtatnak, a törvényeknek nem minden esetben felelnek meg. Egyedüli törvényes tiszta dolog van a magyar cégeknél, a kifizetés, ami a legtöbb esetben SZÁMLÁHOZ, vagyis vállalkozói engedélyhez kötött, tehát nem biztos, hogy megéri felvenni pl. havi 60.000ft-ot!
Tehát ameddig a törvényeink ilyenek, egyáltalán van megoldás bármire?

Ehhez nem tudok mit hozzátenni, szerintem nyilvánvaló, hogy az ilyen „üzletek” alapvetően csalások, de mindig lesznek olyanok, akik bekapják a horgot. A nigériai bankszámlás trükköt is megeszik, a mai napig is.

@Enikő A svéd webmasteremmel nem sikerült megállapodást kötnünk, mert eredeti ingyenes reklám-ajándék ajánlatához képest utólag adott egy horribbilis összeget a tervezete elkészítése , és webre-dobása után, amely ajánlat inkorrect, és elfogadhatatlan volt. A tervezett 6-7 weboldalból csak 2 készült el terevezetben. Nem volt kereső szolgákat, semmi, ami nekem fontos.

Ezért szerződés sem készült, a weboldalt a “mester ” soha nem fejezte be, és nem is működtette.

Kértem, hogy mivel tárgyatalan az üzlet, nem fogadom el a tervezetét, töröljön le mident eredeti állapotba, mintha nem is ismernénk egymást.

Azonban a domain nevemet megtartotta is jelenleg másnak árulja. Ez található a nevem beírása után:

Go to content Main menu:
Start
- - - - - - - - - - - - - - - -
Page closed from webmaster
Domain for sale
contact webmaster

A domain nevem családi nevemet tartalmazza, természetesen ennek használatáhot, ráadásul másnak történő átruházásához nem járulok hozzá.

Nem értek az informatikához, kérlek segítsetek, mit tehetnék ez ügyben.. Hogyan lehet a domain nevemet töröltetni, hogy ne lehessen visszaélni vele?

Ha a webmestere regisztráltatta a domaint, akkor külön megállapodás hiányában az bizony az „övé”. Ha .hu-s domain lenne, akkor biztos lenne esély a rosszhiszemű használat miatt a delegálás visszavonására, de a .com domainekkel kapcsolatos jogvitákra a hazai szabályok nem vonatkoznak, azokat nem ismerem annyira, hogy erre a helyzetre vonatkozóan érdemben válaszolni tudjak.

@Tom Könyvben már kiadott lexikonom bővített, internetre felújított multimédiás anyagát szeretném weben megjelentetni.
Megállapodtam egy „webmesterrel”, aki már elkezdte kialakítani a honlapot, és én folyamatosan töltöm fel az anyagot az adatbázisba. (A domain az én tulajdonomban van.)

Mit tegyek annak érdekében, hogy a weblapomat, illetve az adatbázis tartalmát „joggal” biztonságban, illetve a magaménak tudhassam?

A szerzői jogok, amennyiben eredetileg (a könyv tekintetében) is te voltál azok jogosultja, változatlanul érvényesek. Ezzel kapcsolatban annyi teendőd van, hogy a felhasználási feltételekben elérhetővé teszed a látogatók számára, hogy milyen módon és feltételek mellett használhatják fel az itt található tartalmat. Ha ezt valaki nem tartja be, azzal szemben jogi eszközökkel is felléphetsz, de a bizonyítás, különösen az anyagi kár tényére és mértékére vonatkozóan elég nehézkes lehet.

Ami a „webmestert” illeti: vele olyan szerződést kell kötni, ami egyértelművé teszi, hogy a kitűzött konkrét cél elérése érdekében melyikőtöknek milyen feladata van, milyen jellegű problémák megoldása melyik fél felelőssége, milyen esetekben és feltételekkel lehet „kiszállni” a szerződésből.

@Zsolt Nem tudom, írta-e már valaki, de szerintem jó lenne, ha kapnánk egy titoktartási szerződés mintát, amit javasolt aláíratni a webfejlesztővel.

A korábban Kriszti által bemásolt titoktartási szerződési feltételeket egy nagyjából megfelelőnek találom. Lehet persze mást és másképp is („mindenki másképp csinálja”), de lényegében egy jól megírt titoktartási szerződés általában ilyen kitételeket tartalmaz.

@János Engem a lopás, másolás, koppintás témaköre érdekelne. Egyrészt hogyan tudom bizonyítani, hogy a tartalom az enyém, és nem én vagyok, aki kreatívan másol. Itt gondolok a bizonyításra, illetve az időbeliségre is.
Másrészt kinél lehet a jogi lépéseket elindítani. Ki az, aki ebben döntő képes?
Harmadrészt hol húzódik a kreatív másolás határa? Gondolok itt arra, amikor egy-egy szlogen, vagy “önmeghatározás” teljesen megegyezik, vagy egy - egy címsorban bizonyos kifejezések egyeznek. Pl: “tabuk nélkül”, vagy a konkurens hírlevelében egy az egyben a saját weboldalam egy részletét találom, továbbá, ha a konkurens a saját szlogenemet regisztrálja domain névként?

A bizonyításnál, ahogy írod is, lényeges az elsőség kérdése. Ezt meg lehet próbálni informatikai úton bizonyítani (melyik weboldalon volt korábban elérhető a tartalom), vagy részben „hagyományos” módon, közokiratba foglalással. Utóbbi főleg akkor sokkal jobb (olcsóbb! és biztosabb) ha „statikus” tartalomról van szó.

Ami az eljárást illeti: másolás esetén célszerű a tárhelyszolgáltatóhoz fordulni. Nekik ugyanis addig nincs felelősségük az általuk elérhetővé tett jogsértő tartalommal kapcsolatban, amíg konkrét megkeresést nem kapnak erről. Erre is az a tanácsom, hogy ügyvéd írja és persze előtte pontosan nézze meg, hogy a vonatkozó törvény milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő az ilyen megkeresésekre. Végső soron persze bíróság hozhat kötelező döntést.

A „kreatív másolás” határára nincs egzakt definíció: önmagában az, hogy te tudod (érzed?), hogy a te szövegedből született az a másik, még nem bizonyíték. Minél több teljesen egyező rész van a tartalomban, annál inkább bizonyítható a másolás.

A domain névre való jogosultság egy másik kérdés: ha olyan domain nevet regisztrált a konkurencia, ami a te ismert szlogened, akkor (legalábbis .hu alatt) jó eséllyel meg lehet támadni rosszhiszemű használatra hivatkozva az ilyen ügyekben illetékes Alternatív Vitarendező Fórum előtt (www.infomediator.hu).

@K.Árpád Én részben a “másik oldalt” képviselem, mármint webes fejlesztéssel (is) foglalkozom.

kezdeném egy idézettel : ”egy weboldal, illetve annak olyan részei mint maga szoftver, a design (logó és egyebek), illetve az oldalon található egyedi szövegek és tartalmak szerzői jogi oltalom tárgyát képezik. Ennek van egy olyan következménye is, hogy nem lehet őket úgy adni-venni mint egy tárgyat. Ezeknek van egy szerzőjük, akitől (megfelelő díj ellenében) különböző jellegű felhasználási módokra és mértékekre (pl. felhasználószám, felhasználás időtartama stb.) felhasználási engedély lehet szerezni, mégpedig egy felhasználási szerződés keretében. ”

A konkrét eset: elinditottunk egy projectet egy ismerős kis cégnek, készült egy webes portál a tartalom a megrendelőtől származott, a php motort én irtam, azóta nagyon sok fejlesztés történt, többszöri design váltás, folyamatos keresőoptimalizálás, internetes ügyfélszerzés kidolgozása..stb (egyben nem tudtak/akartak fizetni, aztán úgy egyeztünk meg szóban, hogy a jövőbeni bevétel a sikerdíj alapja…)

A probléma:
egy ideje ennél a cégnél vagyok főállásban , a szerződésemben van valami titoktartási rész is… amikor megyegyeztünk azért megemlítettem,hogy aláirom ugyan, de a mostani fejlesztések alapja az a sok hónapi munka amit előtte csináltam… papir nem született a munkaviszony előtti időkből…de én úgy vélem, hogy az egész gerincét adó keretrendszer, illetve az ajánlatok feldolgozásáért felelős részek, nagyon értékes összetevők, és a további fejlesztések alatt lényegi változás nem csak továbbfejlesztések történtek… azóta többen is dolgozunk az ügyön, nekem a webes és egyéb fejlesztés a fő feladatom, a szöveg , grafika csak részben…

Amíg a cégnél dolgozom addig nincs gond, a bevétel egy része az eredeti megeggyezés szerint nálam landol, a kérdés inkább az, hogyha esetleg megválok a cégtől formálhatok-e bármilyen jogot a továbbiakban is a rendszer használatából származó bevételek egy - esetleg akár az eddiginél kissebb - részére???
(végülis a munkaszerződés a munkaviszony részéről szól amiért fizetést kapok, a többi a jutalék ,szóbeli megegyezés alapján …)

A kérdés lényege az lenne, hogy amennyiben nem született felhasználási szerződés, milyen jogaim lehetnek, illetve pótolható-e utólag, egyáltalán hogy néz ki egy ilyen felhasználási szerződés.

a választ előre is köszönöm, és Gábornak is a lehetőséget , hogy feltehettem a kérdést…

ui:szerintem jó ötlet lenne a bonyolultabb ügyek érdekében a személyes tanácsadás egyeztetésének lehetőségét is megoldani, értelemszerűen a megfelelő dijjazás ellenében…

Valahonnan nagyon ismerős az idézet, amivel kezdtél. ;-)

A titoktartás és a szerzői jog, pontosabban a szerzői mű hasznosításából származó bevételből való részesedésed két teljesen külön dolog. Ettől függetlenül a jelenleg csak szóban létező „jutalékos” megállapodást is mindenképpen írásba kellene foglalni, mert – ha jól értem – ez maga a felhasználási díj.

A munkaviszonyban, kifejezetten a munkakör részeként készült szerző mű vagyoni jogai eltérő megállapodás hiányában a munkáltatót illetik. Ez az jelenti, hogy bár kérésedre fel kell tüntetnie, hogy te vagy a mű szerzője, egyebekben azt csinál vele, amit akar és minden bevétel az övé. Már csak ezért is pontosan (írásban) kellene tisztázni, hogy mi vonatkozik a belépésed előtti időszakra, mi a munkaviszonyban töltött időszakra és mi a munkaviszony megszűnése utáni időszakra. Tartalmilag lényegében bárhogy megállapodhattok, ez egy alku kérdése. Nem vagyok a saját bevételem ellensége, de azért tudd: egy jó szerződés előkészítésébe bevonni egy ügyvédet, esetleg egy szakértőt sokkal olcsóbb, mint ha ugyanezekre a személyekre már a megfelelő szerződés hiánya miatti perben kerül sor.

Komplett szerződést, különösen egy ilyen bonyolult ügyben nyilván nem tudok iderittyenteni, de a lényeges kérdés az, hogy a cég milyen jogokat szerez meg, milyen ellenérték fejében. Tehát pl. megszerzi-e az átdolgoz(tat)ás, netán a terjesztés (forgalmazás) jogát, vagy „csak” a cégen belüli használat jogát szerzi meg. A te oldaladról lényeges kérdés, hogy a cég kizárólagos jogokat szerez-e, tehát te „eladhatod-e” másnak is az általad írt szoftvert.

@K.Károly Az én történetem is egy kicsit hasonló, mint annak az oldal tulajdonosának akinek lekapcsolták az oldalát.

Egy szolgáltatónál béreltem tárhelyet regisztráltam több domain nevet, egy cég az én általam megadott anyag alapján az egyik domainre elkészített egy weboldalt, szerződésünk is van. Letelt az egy év én kértem hogy mivel ö készítette az oldalt nála szeretném tovább bérelni a tárhelyet, Ö annál a tárhely szolgáltatónál kötött egy viszont eladói szerződést ahol addig béreltem a tárhelyet, részemre jóval magasabb áron adta mit a tárhely szolgáltatótól béreltem volna tovább, ez még nem is volt lázító.

Az ö segítségével saját nevemre regisztráltam egy újabb domaint, melyre elkészítettem egy szövegíróval egy weboldal felépítést szöveggel. Ez 2008 decemberére elkészült, megkértem az informatikust, hogy mondjon rá egy árat, közben az ö által elkészített weboldalt változatni szeretem volna, változott a termék ára, szolgáltatás, új termék. Egy konferencián vettem rész ahol kaptam egy hírlevél küldő rendszert, melyet az adott domainhez regisztráltak. 2009 áprilisáig nem értem el az informatikust, tehát sem a mosósítások, sem a hírlevél küldő nem került fel az oldalamra. Áprilisban az új domainre elkészítettem egy egyszerű oldalt, eddig tartott míg megtanultam egy egyszerű weboldalt készíteni, mivel volt hozzáférésem a tárhelyhez így sikerült feltöltenem az oldalt. Mit ad isten ahogy felkerült az oldal mindjárt hívott az informatikus, hogy szeretne velem találkozni, ahogy találkoztunk rögtön a kezembe nyomott egy átutalásos számlát tízezer forintról, hogy én tartozom evvel, mert igaz ö nem volt elérhető és nem tudott a honlappal foglalkozni de neki van egy olyan programja ami automatikusan optimalizálja az oldalt. Én Fizetett hirdetést futattam, különböző oldalakra linkeltem az oldalt. Megbeszéltük hogy most már ráér és az én anyagommal fog foglalkozni, ismét nem lehetet elérni, levélben annyit közölt, hogy a hírlevél küldőt azért nem telepíti mert tesztelnie kell, később kiderült, hogy a tárhelyhez nem volt MySQL adatbázis. Levélben közöltem nem vagyok hajlandó az összeget átutalni találkozzunk, erre ö nem volt hajlandó küldött egy levelet, hogy mivel nem utaltam az összeget így korlátozza a weboldalt. Mivel csak félévre béreltem tőle a tárhelyet, így felkerestem a fő tárhely szolgáltatót, és béreltem egy új tárhelyet és ide töltöttem fel a weboldalakat. Erre küldött egy levelet melyben közölte, hogy én mivel átvittem a weboldalaimat, így kiadtam az oldal forráskódját más személynek ezzel szerződést szegtem, fizessek neki az oldal elkészítési ősszegének a többszörösét, vagy feljelent a bíróságon. A tárhelyhez csak én férek hozzá és én módosítom most már az oldalaimat.

Még a második bekezdésben ezt írod „szerződésünk is van”. Ha ez arra vonatkozik, ami a később bemutatott vita tárgya, akkor az abban a szerződésben foglaltak az irányadók. Ha a szerződésben nem szerepel, hogy csak az általa biztosított tárhelyen engedélyezi az általa készített weboldal felhasználását, akkor jogszerűen átviheted az oldalt más tárhelyre.

Ami itt még lényeges lehet: mivel ebből – ha jól gondolom – előbb-utóbb végleges szakítás lesz, az is érdekes, hogy a hivatkozott szerződésben milyen jogokat szereztél meg és milyeneket nem. Tartok tőle, hogy az átdolgozás jogát nem, ami – ha így van – azt jelenti, hogy jogszerűen más „nem nyúlhat” a programhoz, tovább nem fejlesztheti.

@Gyöngyi A kérdésem az, hogy miként kezdjek el tárgyalni egy ötlet kivitelezéséről egy céggel? Hogyan tudom bebiztosítani magam, hogy ne küldjenek el, és valósítsák meg, amit én találtam ki?

Amit kérdezel, az alapvetően nem jogi kérdés. Az ilyen típusú együttműködéshez bizalom is kell – ha ez nincs meg, akkor hiába bármilyen szerződés.

Hogy azért valamennyire válaszoljak is: első lépésként kössetek egy titoktartási szerződést és legyen bizonyítható (dokumentálva), hogy pontosan milyen info lett „átadva” és mikor. Ezek után lehet tárgyalmi a megvalósításról, aztán vagy lesz valami, vagy nem – ha utóbb kiderül, hogy nélküled megcsinálták, akkor ezzel már van esélyed.


Üdvözlettel

Róth Dénes, CISA
jogi szakokleveles mérnök
igazságügyi informatikai szakértő
Oroszrulett.com


Gábor: Minden kérdező és olvasó nevében szeretném megköszönni Dénesnek a szakértelmet!

Címkék: internetes vállalkozás, internetjog, Róth Dénes