Webforgalom

Közösségi média felmérés 1 hónappal a választások előtt

Szabó Gábor — Wed, 10 Mar 2010 23:15:03 +0000

Az év eleji Orbán “Obama” Viktor, avagy a közösségi média és a politika viszonya 2010 januárjában című bejegyzésem óta rengeteg hasonló írás született. Gyakorlatilag minden szempontból fel lett dolgozva a téma, ezért én nem is akarok kommentárt fűzni a következő adatokhoz.

Kattintson a megnyitáshoz!
A politika és a közösségi média
Helyzetjelentés 1 hónappal a választások előtt (pdf)

Kommentálja Ön is!

Szabó Gábor — Thu, 04 Mar 2010 14:27:41 +0000

Nincs is annál zavaróbb, mint amikor megérkezek egy oldalra, és csak kapkodom a fejem, hogy hol is kezdjem. Képek, címek, hirdetések össze-vissza rendszer nélkül.

Az [origo] techbázisa nem ez a kategória. Letisztult megjelenés, jól átlátható navigáció, és cikk-központú megjelenítés jellemzi. Nyilván ez nem a véletlen műve, a webergonómiának van felelőse.

Ezt bizonyítja az is, amit pár perce tapasztaltam az oldalon.

A megérkezés után elindul egy időzítő, ami 1 percnél akcióba lép, és a cikk alatt megjelenít egy [KOMMENTÁLJA ÖN IS!] gombot. A gomb elég látványosan kiemelkedik a minimalista dizájnból, így biztosan rá fog vetődni a tekintet. Ha valaki több mint egy percig az oldalon van, akkor nagy valószínűséggel olvas is. Egy perc már elég idő ahhoz, hogy ne zavarja annyira meg a gomb megjelenése, hogy abbahagyja az olvasást.

1 perc múlva >>

Az egy perc gondolom fix, és ez problémát okozhat rövidebb cikkeknél. Egy apró kiegészítés, ami a cikk hosszától tenné függővé az időzítést, kicsit még tudna javítani, de a megoldás így is követendő példa.

Kíváncsi lennék, hogy mennyivel emelkedik a kommentek száma ettől a kis apróságtól.

Horgony a Google találatok között

Szabó Gábor — Wed, 03 Mar 2010 13:09:31 +0000

Ismét egy érdekességre lettem figyelmes a Google találati listáján. Az eredmények között a leírásokban nagyon ritkán egy linket lehet felfedezni, ami pontosan az adott céloldalon belüli szövegrészhez navigál.

Katt a nagyobb képhez!

A kiegészítő link szövege: Ugrás a(z) Horgony szövege részhez: …

Tehát a kattintás után nem a céloldal tetején, hanem egy horgonynál találjuk magunkat. Ennek persze feltétele, hogy az oldal tartalmazzon lapon belüli navigációra szolgáló horgonyokat.

Megjegyzés
Így kell hivatkozni egy lapon belüli horgonyra:
Ez link szövege
A kódolás UTF-8.

Katt ide: Példa a lapon belüli hivatkozásra >>

Folytatás
Ha minden igaz, akkor a fenti linkre kattintva a böngészője leugrott ide. Pont ez történik, ha valaki a kiegészítő találatra kattint a találati listán.

A horgony kódja így néz ki:

(A “Folytatás” szöveget előzi meg a forráskódban.)

Vagy a konkrét példa esetében a Wikipedián így:
Folytatás
(Ilyenkor magát a szöveget vagy alcímet jelöljük meg.)

Tehát ezzel az aprósággal a látogatók azonnal a relaváns részhez navigálhatnak. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire fog ez elszaporodni a találati listákon.

Multik vagyunk, hát beleszarunk

Szabó Gábor — Fri, 26 Feb 2010 15:47:02 +0000

2009. májusában előfizettem mobilnet szolgáltatásra. A célom az volt, hogy ha valami olyan helyre utazok, ahol nincs wifi, akkor azért legyen valami megoldás.

A 2009-es adatforgalmam kb 10MB lett, ugyanis egyszer használtam a Balatonon. Idén februárban viszont egy péntek este vártam egy levelet, de olyan helyre kellett mennem, ahol nem volt net. Vittem is a kis usb modemet, és lelkesen rádugtam az új laptopra, amin Windows 7 van. Amikor előfizettem, akkor még másik gépet használtam, amin XP volt. Tehát rádugtam, és nem akart működni. Gyorsan rájöttem, hogy ez bizony nem kompatibilis a Windows 7-tel, ezért hívtam az ügyfélszolgálatot, és megérdeklődtem, hogy mi ilyenkor a teendő.

A válasz az volt, hogy váltsak vissza Xp-re. Azt hittem, hogy csak mókázik, de nem. Teljesen komolyan gondolta. Utána megkérdeztem, hogy a maradék 15 hónapban azért fizessem az előfizetési díjat, ugye? A válasz az volt, hogy igen, azt kéne.
Végül elárulta, hogy ilyen esetben hova írhatok. Meg is történt. Leírtam a problémámat.

Tisztelt Ügyfélszolgálat,

2009.05.08-án a cégünk számára előfizettem a Mobil Internet 1GB csomagra, ami egy Samsung modemet tartalmazott. A problémám az, hogy a modem nem kompatibilis a Windows 7-tel (Időközben laptop csere történt).

Február 12-én a telefonos ügyfélszolgálat ebben meg is erősített, és arra kért, hogy erre a címre írjak.

A kérdésem az, hogy milyen módon lehet a modemet lecserélni egy újabbra?
…

10 nap alatt válaszoltak is. Egy-két törvényrendelettel kiegészítve pontosan azt mondta, amit a telefonos ügyfélszolgálat. Tehát nem lehet cserélni, hanem váltsak Windows XP-re, mert én azzal fizettem elő.

Majd ment a következő levelem.

…
Ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy a 2010-ben lecserélt céges gépekről eltávolíttatjuk a gyári Windows 7-et, hogy 2001-es Xp-re “frissítsünk”?

Azon nem gondolkoznak, hogy ilyen esetben egy pillantást kéne vetni az előfizetőhöz tartozó korábbi számlákra? Egy egyszerű összeadással ki lehet számolni, hogy eddig mennyit fizetett a cégem a ******nak. Utána pedig meg kéne kérdezni, hogy hova postázzák a nevetséges értékű új modemet.

Persze ez túl egyszerű lenne, és még az ügyfélelégedettség is nőne, ezért kérdezek mást.

Mi történik akkor, ha a modem elromlik?

Akkor hajlandóak kicserélni? Mivel garancia van rá, ezért gondolom, hogy igen. A kérdés inkább arra irányul, hogy ugyan olyan elavult típusra, vagy egy Win 7 kompatibilisre?
…

A válasz most igen gyors volt, és 3 nap alatt megérkezett.
Hosszan összefoglalom: Ha a modem elromlik, és van rá garancia, akkor a szerviz megjavítja, majd újra tudja használni.

Kösz!

Az utolsó levelem:

…
Tehát ha jól értem, akkor az előfizetésből még meglévő 15 hónapban egy olyan szolgáltatásért fizessek, amit nem tudok használni?

Ez egy eldöntendő kérdés, tehát kérem, hogy igennel vagy nemmel válaszoljon!
…

Ügyfél elégedettség? Egy ilyen méretű szervezet már nem annyira rugalmas, hogy észlelje, hogy ez a barom az elmúlt években már kifizette a modem ezerszeresét, mert nálunk vannak a cégének a telefonjai, a fax, az internet, gyorsan oldjuk meg a problémáját.

És félreértés ne essék, én nem azt mondtam nekik, hogy cseréljék ki ingyen, hanem, érdeklődtem, hogy miként lehetne megoldani a helyzetet.

Sebaj, már csak 15 hónap van az előfizetésből.

Ügyfélközpontúság, rugalmasság, problémamegoldás

Hajrá Kkv-k, ez az amiben a multik soha nem lesznek jobbak!

Stekkelpak Zoltán - Google interjú

Szabó Gábor — Tue, 23 Feb 2010 23:02:39 +0000

A webes keresőkhöz kapcsolódó interjúsorozat utolsó részében a Google képviseletében Stekkelpak Zoltánnal beszélgetek.
Zoltán 3 éve csatlakozott az AdWords csapathoz, majd nemrég átigazolt a keresőminőség részleghez. Ott az international search csapatban dolgozik a lokális keresőminőséggel kapcsolatos projekteken Magyarországra és a közép- és dél-európai régióra.

Sz.G.: Szerinted milyen tényezők befolyásolnak egy felhasználót, amikor keresőt választ? Az eszméletlenül gyorsan változó világhálón mennyire lehet márkahűségről beszélni? Nem könnyebb a váltás, mint az “off-line világban”?

S.Z.: Az internetezők egyre tudatosabban használják a keresőket. Ezzel együtt a felhasználók elvárásai is növekednek - egyre kritikusabbak a találatok minőségét illetően. Ez természetesen a magyarországi internetezőkre is igaz.

Mindennél fontosabb szempont tehát az, hogy az első néhány eredmény között a felhasználó gyorsan megtalálja azt az információt, amire szüksége van. Az nem elég, ha a találati lista megfelel a beírt keresőkifejezésnek, mivel sokszor távol áll egymástól a keresőszó és a felhasználó szándéka. Például, ha matáv szóra keres valaki Magyarországon, a rendszerünk tudja, hogy nagy valószínűséggel online telefonkönyvre van szüksége és olyan találatokat tálalunk az első néhány helyen, ahol elő sem fordul a matáv szó.

Ha az internetezők azt tapasztalják, hogy egy kereső segítségével folyamatosan megtalálják a keresett információt, akkor kialakul egyfajta bizalom az adott keresőmárka iránt. Ilyen értelemben lehet itt is márkahűségről beszélni. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezt a “márkahűséget” a folyamatosan jó felhasználói élmény táplálja.

Ezen kívül, a keresők megítélésében nagyjából ugyanazok a tényezők is szerepet játszanak, mint egy hagyományos weboldal esetében. Ilyen például az oldal használhatósága, a dizájn, az információk tálalása és természetesen a gyorsaság. Ezek gyakran jelentéktelennek tűnő, kevésbé tudatos dolgok, de kimutatható a hatásuk.

Ami pedig a keresők közti váltást illeti, közhely, de igaz: az interneten a versenytársak néhány kattintásra és néhány másodpercre vannak egymástól. Ha egy felhasználó az egyik keresővel nem találja meg, amit keresett, akkor először újabb kifejezésekkel finomítja a keresést, majd ha az sem segít, egyszerűen egy másik keresővel próbálja meg.

Alternatívák szerencsére vannak, így a váltás, ha szükséges, szélsőségesen egyszerű. Nem elég például egy toolbarral közelebb hozni a keresőt a felhasználóhoz. Ahhoz, hogy a felhasználó hosszú távon felhasználó maradjon, megfelelő minőségű találatok kellenek. Egy alapértelmezett kereső pedig legfeljebb addig marad alapértelmezett kereső a böngészőben vagy a telefonon, amíg folyamatosan versenyképes felhasználói élményt nyújt.

Sz.G.: Mi a véleményed a Google webkereső teszten elért eredményéről, a helyezésekről és a számokról?

S.Z.: Folyamatosan teszteljük és javítjuk a találati oldalaink minőségét magyar nyelven is, és ami a saját keresőnket illeti, örülünk az előkelő helyezésnek. Bár néhány keresőszóból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, tisztában vagyunk a kihívásokkal és azokkal a területekkel, ahol további fejlesztések szükségesek. A magyar felhasználóktól érkező visszajelzéseket mindig köszönettel vesszük, ha pedig megerősítést nyer, hogy jó úton haladunk, annak kifejezetten örülünk.

Sz.G.: Mennyire lep meg a két nagy vetélytárs, a Bing és a Yahoo gyenge szereplése? Mit szólsz a két magyar, a Johu és a Szörcs teljesítményéhez? A Google figyelemmel kíséri a helyi keresőket?

S.Z.: A cégnél elsősorban nem a versenytársakra, hanem a felhasználókra, a felhasználói élmény folyamatos javítására fókuszálunk. Ez talán elég PR-szagúnak tűnik, de ez az igazság. Úgy gondolom, hogy ez a stratégia eddig maximálisan bevált, ezért ezt szeretnénk követni a jövőben is.

Sz.G.: Van valamilyen előre elkészített terv, arra az esetre, ha egy adott országon belül egy kis kereső hirtelen elkezdi növelni a felhasználói táborát? Definiált az a felhasználói szám, aminek az átlépése után a Google már odafigyel egy helyi keresőre?

S.Z.: Arra van tervünk, hogy miként javítsuk tovább a találatok minőségét magyar viszonylatban, és ez eléggé leköti az energiánkat. Mindemellett persze jut idő arra, hogy kipróbáljuk a versenytárs keresőket, de meggyőződésünk, hogy sokkal jobban megtérül a keresőminőség javításába fektetett időnk és energiánk, mintha ugyanezt a konkurenciára fordítanánk.

Sz.G.: Mit gondolsz, hogy a találati listán egyre gyarapodó kiegészítő információk mennyire befolyásolják a keresési szokásokat? Itt a térképes találatokra, a webhely linkekre, a találati listán belüli kiegészítő keresőre, és hasonlókra gondolok. Egy népszerű kifejezésre keresve az első oldalon sokkal több információt és linket kapunk, mint 1-2 évvel ezelőtt. Nem eredményezi ez azt, hogy az első oldalon kívül a többit már meg sem nézik?

S.Z.: Arra törekszünk, hogy a felhasználóink a legrelevánsabb információkhoz jussanak a találati oldalainkon, méghozzá abban a formátumban, amely a leghasznosabb számukra. A hangsúly nem a mennyiségen van. A kevesebb sokszor több - példa erre az AdWords-hirdetéseknél működő minőségi küszöb. Egy-egy onebox vagy univerzális találati integráció beélesítését alapos kísérlet és tesztelés előzi meg. Ha ezek során úgy találjuk, hogy az új információ akadályozza a felhasználókat az információszerzésben, akkor azt elvetjük, vagy tovább dolgozunk rajta. Kizárólag meggyőző teszteredmények ismeretében vezetünk be új megoldásokat.

A szöveges találati listába beágyazott képi találatoknál például sokakban felmerült a cégnél, hogy azok túlságosan elvonhatják a figyelmet az esetleg relevánsabb szöveges tartalmak elől, és felboríthatják a vizuális feldolgozás megszokott rendjét. Szemkamerás és egyéb vizsgálatokkal viszont bizonyítást nyert, hogy a beágyazott képi találatok könnyebbé tették a találatok áttekintését.

Sz.G.: Tudnál mesélni a találati lista javítására szolgáló munkafolyamatokról? Hogy kell elképzelni a Google keresőminőség javító csapatának munkáját?

S.Z.: A keresőminőség részleget Udi Manber irányítja, hozzá tartozik például az a csapat, amely a találatok sorrendjét befolyásoló algoritmusokon dolgozik. Egy másik csapat a minőség folyamatos értékelésével foglalkozik, automatizált és humán módszerekkel egyaránt, természetesen nyelvekre lebontva. A statisztikusok feladata pedig az, hogy tudományos módszerekkel megvizsgálják egy javítás hatását, javaslatot téve annak elutasítására vagy beélesítésére.

A felhasználóinkat a spamtől és egyéb “káros behatásoktól” is távol kell tartanunk, ennek a magyar vonatkozásán két magyar kollégám dolgozik.

Külön csapatunk foglalkozik a felhasználói felület javításaival, az ő munkájukat pedig usability-szakértőkből álló csapat segíti. Évente több száz újítást vezetünk be, ezeket a heti rendszerességgel megtartott meetingeken vitatjuk meg és hagyjuk jóvá.

Az international search csapatunk pedig azon munkálkodik, hogy a felhasználóinknak lokálisan is a legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani. A legtöbb nyelvre, így magyarra is, vannak helyi specialistáink, ők látnak el bennünket értékes visszajelzésekkel a lokális minőséggel kapcsolatban.

Sz.G.: Mennyire speciális a magyar nyelv? Mennyire van szükség a nyelvi sajátosságok miatt hazai közreműködésre?

S.Z.: A magyar nyelv rendkívül összetett, elég csak a tömérdek szinonímára, a különféle jelentés-árnyalatokra, a toldalékok halmozására, a magánhangzó-harmóniára vagy az alanyi-tárgyi igeragozásra gondolni (keress rá: “Édes, Ékes Apanyelvünk” vagy “Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke”). Ezek viszont leginkább a fordító szolgáltatásunknak okoznak kihívást; a kereső használata során a felhasználók egyszerűbben fogalmaznak. Ez az egyszerűség viszont azt is magában hordozza, hogy bizonyos helyzetekben a keresett kifejezés nem írja le pontosan azt, ami a felhasználó fejében van. Ezt tehát nekünk kell kitalálni.

A kereséseket értelmező és a találatok sorrendjét összeállító algoritmusok statisztikai alapon működnek, vagyis többnyire nyelvtől függetlenül. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a keresőkifejezések és a weboldalak értelmezésénél is ismerjük a különféle nyelvek, így a magyar nyelv sajátosságait.

Kezdd el például beírni a keresőmezőbe azt a szót, hogy gujásleves. A Suggest már kijavítva egészíti ki a keresőszót: gulyásleves. Vagy keress rá a republic szóra a google.hu-n és mondjuk a google.com-on - az eredmények teljesen eltérnek és nemcsak abban, hogy az egyiken angol, a másikon magyar nyelvűek.

Ha a szállás a mátrában kifejezésre keresel, akkor az algoritmusaink figyelembe veszik a keresőszavak toldalék nélküli és egyéb toldalékokkal ellátott alakját, valamint szinonimáit is. Ugyanakkor ha horvát szóra keresel, nem vegyítjük a találatokat a horváth szó eredményeivel, mert ezek egymásnak nem szinonimái és nem is elírásai.

Ha felnit keresel, az oldal alsó részén kapcsolódó kereséseket találsz, hasonlóan akkor, ha mondjuk Reményik Sándor műveire vagy kíváncsi.

Más nyelveken ezeknél eltérő kihívásokkal is szembesülünk. Például azt tapasztaltuk, hogy a felhasználók sokszor úgy kezdenek el gépelni ciril, görög, héber vagy arab szavakat, hogy nem váltják át a billentyűzetet angolról - vagy fordítva. Erre a problémára már fel van készítve a felület a megfelelő domaineken.

Továbbá, egy globális keresőnek nem csak különféle nyelvek tekintetében kell helyt állnia - az információszerzés és az ergonómia megközelítése kultúránként különbözhet. Elég összehasonlítani például a magyar, a koreai és a japán kezdőoldalunkat.

Sz.G.: A Gemius felmérése szerint a google.hu a magyar internetezők 88,57%-át éri el. Ez 2009 januárjához képest 2,5%-os növekedés. Mi várható jövő januárra?

S.Z.: Mennyiségi céljaink nincsenek, a csapatommal a találatok minőségének javítására fókuszálunk. Az elérés és a hasonló mérőszámok következmények, nem pedig elérendő célok, így közvetlenül nincs hatásunk rájuk.

Sz.G.: Mit gondolsz, hogy a közösségi oldalak térhódítása, mennyire fogja befolyásolni (befolyásolja egyáltalán) a Google keresőnek a szerepét?

S.Z.: A közösségi oldalak térnyerésével az emberek globálisan egyre többet töltenek szabadidejükből az interneten. Az interneten elérhető tartalmak mennyiségével együtt növekszik a felhasználók igénye aziránt, hogy gyorsan és könnyedén tudjanak navigálni a hatalmas mennyiségű információ között. Ezért a keresés és a közösségi média sok esetben kölcsönösen segíti egymást: a keresők látogatókat hoznak a közösségi tartalmakhoz, míg a közösségi tartalmak releváns és hasznos információkkal látják el a keresőket. Ennek egyik példája az angolul már elérhető real-time keresés, ami valós idejű közösségi tartalmakat jelenít meg a találati oldalainkon.

Sz.G.: Végül 2 kérdés a közösségtől.

Mi az oka annak, hogy ilyen domináns magyarországi jelenlét mellett a Google-nek nincs magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata?

S.Z.: Amennyiben a kérdés a keresőre vonatkozik, akkor nehéz elképzelni bármi mást, mint az olyan support megoldásokat, amelyek révén egyszerre sok webmester kérdésére adunk választ. Úgy érzem, hogy ez utóbbi tekintetében egyáltalán nincsenek elhanyagolva a magyarországi felhasználók: a webmestereknek szóló súgónk magyar nyelven is rendelkezésre áll, csakúgy, mint a Webmestereszközök szolgáltatásunk. A több egyéb nyelv mellett magyarul is működő webmester súgófórumonkon pedig - köszönet elsősorban a fórum lelkes és tapasztalt közösségének - több száz problémára született már megoldás.

Érdekes terület a cenzúra. Létezik ez Magyarországon? Elképzelhető, hogy egyes oldalak manuálisan törölve lesznek a találati listákról, mert például sértik a közerkölcsöt?

S.Z.: Mindent megteszünk azért, hogy a szolgáltatásaink összhangban legyenek a helyi törvényi szabályozással. Bizonyos országokban, ahol a törvények köteleznek bennünket erre, szűrjük a tartalmakat. Magyarország-specifikusan ilyen szűrést jelenleg nem végzünk. A kérdés második felével kapcsolatban: a felhasználóink a SafeSearch beállításaival korlátozhatják bizonyos tartalmak megjelenését a találati listákban.

Sz.G.: Az összes kérdező és olvasó nevében köszönöm a válaszokat, és sok sikert kívánok a Google-nek, és kiváltképp nektek, ott dolgozó magyaroknak!

Facebook hirdetés számlával

Szabó Gábor — Fri, 19 Feb 2010 12:35:56 +0000

Tavaly óta már komolyan lehet venni a Facebook-ot, mint hirdetési felületet, lévén, hogy a magyar felhasználók száma több százezresre duzzadt. Jelenleg már 800 000 környékén mozog!

A felület jellegéből adódóan kicsit más technikákat és stílust igényel a hirdetés mint a Google AdWords vagy az ETARGET, de ez egyes területeken igen komoly előny is lehet. (Részletesebben majd egy későbbi bejegyzésben ezekről.)

Mostanáig sokaktól hallottam, hogy nem akarják használni a rendszert, mert még egy kimutatást sem kapnak a befizetésekről. Dobpergés…
Végre a könyvelésben is helyére kerül a Facebook hirdetés, ugyanis elérhetővé vált a nyomtatható számla.

Véleményem szerint ez fontos volt ahhoz, hogy széles körben elkezdjék használni ezt a platformot a magyar hirdetők.

Bővebben a Facebook hirdetésekről: http://www.facebook.com/advertising/

Sajtos István - Szörcs interjú

Szabó Gábor — Wed, 17 Feb 2010 05:00:06 +0000

A mai napon egy másik magyar kereső, a Szörcs vezető fejlesztője, Sajtos István lesz a blog vendége. Érdekes összehasonlítani a tegnapi és a mai válaszokat, mert a kérdések szinte ugyan azok voltak.

SZG: Arra kérlek, hogy mesélj egy kicsit a Szörcsről! Milyen indíttatásból kezdtétek fejleszteni, mikor indult a publikus verzió, mennyien dolgoztok rajta, milyen intenzitással, és milyen a jelenlegi elkészültségi szint?

SI: Eredetileg egyetemi hobbiprojectnek indult. Két év kellett ahhoz, hogy a kis darabokból kereső legyen és még egy év, mire januárba kitettük mindenki számára.

Jelenleg öten dolgozunk rajta teljes időben és legalább egy tucat ember vesz részt rajta összességében.

SZG: A Szörcs szempontjából nézve mennyire vagy elégedett a webkereső teszt eredményeivel?

SI: Mi soha semmivel nem vagyunk elégedettek. Bárki más azt mondaná, hogy “hurrá jobbak vagyunk, mint a Yahoo vagy a Bing”, de igazából szerintünk ez a minimum.

Nagyon aktívan dolgozunk a rangsorolási problémákon és ha most lenne egy ilyen teszt még ennél is jobban teljesítenénk. Ebben a két hétben is nagyon sokat fejlődött a Szörcs.

Az alapvető elgondolásunk, az algoritmus, a rendszer mélye sokkal alkalmasabb a magyar weben való keresésre, mint mondjuk a Google-é. Amivel gondban vagyunk az a sok apró hiba és különleges helyzet. Ezek javítgatásával vagyunk most elfoglalva.

SZG: Mi a véleményed a többiek szerepléséről? Van olyan helyezés vagy átlag, ami meglepett?

SI: Csinálunk házon belül hasonló teszteket és azokon is látszanak ezek az erősségek vagy hiányosságok, szóval meglepőek nem voltak az eredmények. Minden keresőnek van erősségei és gyengéi. A Yahoo! nagyon precíz találatokat ad, a Google meg nagyon sokat “trükközik” a találati listával például. Emiatt máshogy szerepelnek más típusú kereséseknél.

SZG: Szerinted mik a választási szempontok egy kereső esetében?

SI: Nehéz megmondani. Nyilvánvalóan az esetek döntő többségében nem tudatos választásról van szó. Ma már rossz keresők nincsenek. Mindenki azt használja, ami neki kényelmesebb, vagy amit épp az orra alá tesznek. Ha holnaptól a Google a mi találati listánkat adná vissza egy Google logó alatt, senkinek nem tűnne fel.

SZG: Mit gondolsz, mennyire vevők az emberek a weben a hungarikumokra? Számít, hogy a Szörcs magyar fejlesztés?

SI: Nem hinném, hogy számít. Sok szempontból pozitívum, de emiatt senki nem fog minket választani.

Nekünk jóval könnyebb olyan keresőt csinálni itthonról, amit a magyarok jobban szeretnek.

SZG: Milyen területeken érzed erősnek a keresőtöket? Itt nem csak a keresési típusokra és területekre gondolok, hanem például a megjelenésre, elrendezésre, használhatóságra, sebességre.

SI: A tágabb értelembe vett designnal kapcsolatban szeretnénk előremutatóbbak lenni, mint a többi kereső. Igazából nem a nagyokat akarjuk koppintani. Ha szétnézünk a világ keresőpiacán a helyi keresők közt nagyon szépen látszik, hogy ezek mind pont azzal tudtak sikeresek lenni, hogy nem a nagyokat koppintották, hanem a helyi elvárásokhoz igazodtak.

A kínai Baiduban például sokáig a kezdőlapon volt a “warez kereső” linkje a blogkereső és a képkereső mellett. Képzeljük el ezt a Googleben! Ők tudtak alkalmazkodni a helyi elvárásokhoz és ezzel tudtak sikeresek lenni. Nézzük meg a Navert, a Wallát, a Seznamot, a Yandexet vagy épp a Netit: nem is hasonlítanak arra, amilyennek mi egy keresőt elképzelünk és nagyon sikeresek tudtak lenni, mert a helyi igényekhez alkalmazkodtak.

SZG: Mik azok, amiken tudod, hogy feltétlenül változtatni, javítani kell?

SI: Nem is tudom hol kezdjem a felsorolást… Szeretnénk jobb rangsorolást, okosabb találatokat, több lehetőséget a keresőbe és rengeteg apróbb kapcsolódó szolgáltatáson dolgozunk.

SZG: Nem gondolod, hogy egy “mindentkereső” fejlesztése szélmalomharc? Ha ezt az energiát más fejlesztésbe ölnétek, akkor nem lehetne nagyobb a visszhang, az ismertség és az elismertség?

SI: Címlaplányként is biztos több ismertséghez jutnánk, de itt nem ez a cél.

Nem szerettük, hogy van egy gonosz óriás, aki elnyomja a magyar keresőpiacot és ezen keresztül az egész hazai internetet. A téma érdekes és a közhiedelemmel ellentétbe keresőt is úgy kell csinálni, mint bármi más webes alkalmazást. Kihívást volt, cél volt, ennek ültünk neki.

SZG: Lévén, hogy ezen a blogon a SEO - mint a látogatottság-növelés egyik eszköze - is téma, érdekelne, hogy érdemes-e keresőoptimalizálási szempontból külön figyelmet fordítani a Szörcsre? Egyáltalán másképp kell-e kezelni ebből a szempontból a Szörcsöt, mint a Google-t?

SI: Azt hogy érdemes-e külön figyelni rá, azt a szakembernek magának kell eldöntenie.

Viszont ha figyel rá, akkor fontos megjegyezni, hogy a Szörcs teljesen máshogy működik, mint a Google. A végeredmény hasonlónak tűnik, de egészen más szempontok alapján rangsorolunk.

(A közhiedelemmel ellentétben a keresők nem egy “általános nagy igazság”, hanem párszáz egyszerűbb szabály alapján pontozzák a találatokat és az alapján rakják össze a listát. Ezen szabályok listája és súlyozása minden keresőnél más. Azok a trükkök, amik a Googlenél működnek, nálunk nem fognak, de más megközelítéssel nálunk is előre lehet kerülni a találati listákon.)

Sok eredeti, frissülő, értékes tartalmat kell csinálni és nem szabad nagyon nagy baklövéseket elkövetnie a weblappal kapcsolatban. Onnantól a többi már a kereső dolga kell hogy legyen.

Jelenleg teljesen reklámmentes a találati lista. Ez meddig marad így? Nem gondolkoztok saját vagy külsős PPC rendszer beépítésén?

Elég komplex stratégiánk van ebből a szempontból. Nem a “kiteszünk egy szöveges bannert és jó lesz” iskolát követjük.

SZG: Néhány napja megjelenő Gemius felmérés szerint a Google.hu az internetezők 88.57%-át éri el. A ti esetetekben elérés szempontjából mi az a szám, amivel meg lennél elégedve 2010 végén? És 2012 végén?

SI: Nem tudom, szerintem egy szép, egyenletes és jelentős növekedési görbével idén meg lennénk elégedve és ez reálisnak tűnik. 2012 vége még nagyon messze van, nem tudom, hogy akkorra minek örülnék.

A közösség kérdései:

Lehet akármilyen jó a kereső, mivel tervezitek rávenni az embereket a váltásra? Szerintem ez a neheze, nem a programozás.

SI: Szerintünk is a neheze. Az embereket “rávenni” a váltásra nem lehet csak úgy. Ez sok időbe és energiába telik. De fontos megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a keresőpiacon itthon a brand recognition vagy a tudatosság, mint választási szempont nem nagyon léteznek.

Érdekelne, hogy akarjátok elérni a nem-geek közösséget, hogy alternatív keresőkre váltsanak

SI: Pont ellenkezőleg: a Geek közösség az, amit sohasem fogunk tudni elérni. Az egyszerű embereket ugyanúgy kell elérni, mint a geekeket. Jobbat kell nyújtani és az orruk elé tenni.

Mi a célotok? Mennyire akartok a Google ellen menni? Vagy inkább valamiben a Google alternatívái akartok lenni?

SI: A Google alternatívái lenni egy területen és a Google ellen menni a két szélsőség egy keresőnél. Keresőt csinálunk, nyílván van némi érdekellentét köztünk, de a gyakorlatban szó sincs ellenségeskedésről, sőt van némi kölcsönös tisztelet egymás felé köztünk.

Nyílván nem célunk teljes mellbedobással a Google ellen vonulni. Eleinte sokkal egyszerűbb azokra a területekre koncentrálni, amelyeken a Google nem akar vagy nem tud ott lenni.

Üzletileg megéri keresőt készíteni? Vagy ez csak szerelem?

SI: A hazi keresőpiac fogalma 2011-re évi 4 milliárd forint felett lesz. Jelenleg a haszonkulcs a keresők felé, majdnem 50%.

Persze ilyesmit nem lehet nem szerelemből csinálni. Ez egy érdekes fejlesztési terület, rengeteg dolgot csinálunk titkos földalatti laborjainkban és nagyon élvezzük a munkát.

Az előző kérdéshez kapcsolódva: Van-e/lesz-e konkrét üzleti modell a projektek mögött, vagy azok későbbi értékesítése a cél?

SI: Nem értékesítésben gondolkodunk, mint üzleti modellben. Az itthon nem működő stratégia.

Az összes kérdező és olvasó nevében is köszönöm a válaszokat, és sok sikert és kitartást kívánok nektek!

Köszönöm a kérdéseket @kollinz-nak, @chromeball-nak, Tóth Zoltánnak, Marosi Ilonának és Benkovics Balázsnak.

Jövő héten a Google képviseletében Stekkelpak Zoltán lesz a vendég.

Jóföldi Endre - Johu interjú

Szabó Gábor — Tue, 16 Feb 2010 07:23:11 +0000

A keresők jelenlegi helyzetét, jövőbeli terveit és a webkereső teszt eredményeit boncolgató három részes interjúsorozat első vendége Jóföldi Endre a magyar fejlesztésű Johu kereső képviseletében.

SZG: Arra kérlek, hogy mesélj egy kicsit a Johuról! Milyen indíttatásból kezdtétek fejleszteni, mikor indult a publikus verzió, mennyien dolgoztok rajta, milyen intenzitással, és milyen a jelenlegi elkészültségi szint?

JE: Az indíttatás két oldalról érkezett. Az egyik technológiai. Évek óta foglalkozunk keresők fejlesztésével és egyszerűen meg vagyunk győződve, hogy a keresésen a nyelvi eszközök jobb használatával lehet javítani. A másik média oldalról érkezett. Szerettünk volna felületet biztosítani ETARGET keresőhirdetések megjelenésének. Ahogy zuhannak tovább a display alapú hirdetésekből elérhető bevételek, egyre inkább fontossá fog válni az internetes média szereplők számára, hogy alternatív bevételi forrásokat találjanak.

SZG: Mennyire vagy elégedett a webkereső vakteszt eredményeivel a Johu szempontjából?

JE: Nagyon nagy következtetéseket nem vonnék le belőle, hiszen azért ez elég kis számú találatból született, de pár dolgot biztosan mutat. Az egyik számomra, hogy a keresők ma már mind “elég jók”. Az is láthatóvá vált, hogy a Yahoo indexére építve a magyar nyelvi tudást felhasználva lehet jobb keresőt csinálni.

SZG: Mi a véleményed a többiek szerepléséről? Van olyan helyezés vagy átlag, ami meglepett?

JE: Nem lep meg különösebben egyik sem. Kivéve talán az, hogy bizonyos esetekben, amikor a találatok között szinte semmilyen különbség nincs, mi okozta a szavazásbeli jelentős eltérést? Lehet ez az egyébként, amit egy nagyobb számú minta orvosolni tudna.

SZG: Szerinted mik a választási szempontok egy kereső esetében?

JE: Nem akarok abba a hibába esni, hogy savanyú a szőlő alapon kritizáljam a Google keresőjét, hiszen nyilván nagyon jó keresőről van szó. De ne legyünk naívak. A legtöbb ember ma nem választ keresőt. Teljesen általános például a köznyelvben a böngészőt keresőnek nevezni, nem egy rádiós riportertől hallottam már az Explorer vagy Firefox “keresőről”. Az átlag internetező használja azokat az eszközöket, amelyekkel a legtöbb helyen találkozik. Ilyen a Firefox kezdőoldala például, de ha megnézed egy átlag, nem informatikus felhasználó böngészőjét, szinte teljesen biztos, hogy találni fogsz benne egy Google toolbart. Arról nem is beszélve, hogy sokan a URL mezőbe írják be a keresésüket, ami megint csak az alapértelmezett keresőt fogja használni. Ezzel nem lehet versenyezni. Azt hiszem elég bizonyíték a kérdés valós voltára, hogy miért fizet a Google mondjuk 100 millió dollárt azért, hogy az iPhone alapértelmezett keresője legyen, és miért próbál erre rálicitálni a Microsoft mostanában.

SZG: Mit gondolsz, mennyire vevők az emberek a weben a hungarikumokra? Számít, hogy a Johu magyar fejlesztés?

JE: Nem gondolom, hogy számítana különösebben. A weben egészen biztos, hogy nincsenek határok, jól mutatja ezt, ami most az iwiw - facebook vonalon zajlik. Ez számunkra itthon fejlesztésből élők számára fontos elsősorban. Egyre nehezebb megtalálni az olyan niche területeket, ahol tudsz versenyezni. Persze van ellenpélda is, aki nem ilyen területen hozott létre nagyot - ustream-re gondolok - de valljuk meg az ő történetük egészen kivételes itt Magyarországon.

SZG: Milyen területeken érzed erősnek a keresőtöket? Itt nem csak a keresési típusokra és területekre gondolok, hanem például a megjelenésre, elrendezésre, használhatóságra, sebességre.

JE: A szótövezésben elég jók vagyunk, ami nem véletlen. Ez a megoldásunk a MorphoLogic nagyon kiforrott és sokéves tapasztalatukkal létrehozott eszközeire épül. Érdemes kipróbálni például az adózási ötletek kifejezést több keresőben. Fogsz olvasni arról, hogy “adok ötleteket” vagy “ötleteket adok”. A megjelenésben egy a találati oldalon a bal oldalt látható funkcióra szeretném felhívni a figyelmet, ami minden általunk készített keresőben elérhető, ez pedig a tartalomjegyzék. Aki keresőt fejleszt tisztában kell lennie azzal, hogy ami az első 3 találaton túl van, de legalábbis nincs az első lapon, az gyakorlati szempontból láthatatlan a felhasználók számára. Ugyanis a keresők nagy többsége nem lapoz tovább és nem nézi meg a sokadik találatokat. Erről legjobban a SEO szakemberek tudnának beszélni. Ezért fontos minden tartalom előállító számára, minél jobban előre kerülni a számára fontos kulcskifejezésekre. Az ilyen értelemben “láthatatlan” találatok megtalálásában segít a tartalomjegyzék, amelyek akár lehetnek a 30. helyen is a listában, de ha tartalmazzák az általam kiválasztott altémát, rögtön megtalálhatom őket. Az olyan kereséseknél amelyek pedig többértelműek különösen hasznos. Ha a fekete sereg kifejezésre keresünk rögtön szembesülünk azzal, van ilyen ifjúsági egyesület, létezik bűnszervezet és aztán Mátyás király nevéhez is kapcsolódik. Egy kattintással kiválaszthatjuk azt a témát, ami valójában érdekelt bennünket. Segít pontosítani a kereső szándékát, ami ma az egyik nagyon nehezen megoldható kérdésnek látszik a keresés területén.

SZG: Mik azok, amiken tudod, hogy feltétlenül változtatni, javítani kell

JE: Elsősorban a sebességgel vagyunk elégedetlenek. Ennek technikai története van, hiszen a mi rendszerünk egy elég összetett felületre épül, amivel sokféle keresési megoldásunkat szolgáljuk ki, ennek a további optimalizálása mindenképpen cél.

SZG: Nem gondolod, hogy egy “mindentkereső” fejlesztése szélmalomharc? Ha ezt az energiát más fejlesztésbe ölnétek, akkor nem lehetne nagyobb a visszhang, az ismertség és az elismertség?

JE: Mi az energiánk nagy részét nem ennek a keresőnek a fejlesztésébe “öljük”. Ügyfeleink számára készítünk egyedi keresési megoldásokat Amerikában és itthon Magyarországon. Ezen kívül nagy szelet az elmúlt években az, hogy egy angol nyelvű egészségügyi tudásbázison dolgozunk, ami már egészen nagy játékosoknak (pl Elsevier ScienceDirect) is felkeltette a figyelmét.

SZG: Lévén, hogy ezen a blogon a SEO - mint a látogatottság-növelés egyik eszköze - is téma, érdekelne, hogy érdemes-e keresőoptimalizálási szempontból külön figyelmet fordítani a Johura? Egyáltalán másképp kell-e kezelni ebből a szempontból a Johut, mint a Google-t?

JE: A mi szempontunkból fontos, hogy legyél benne a Yahoo indexében, hiszen arra épül a keresőnk. Ezen túl az általános SEO irányelvek a Johu esetében is hasznosak lesznek.

SZG: Mi a helyzet a keresőmarketinggel? A jelenlegi Etarget hosszútávon fog maradni? Nem gondolkoztok saját PPC rendszer elindításán?

JE: Nem. Úgy gondolom, hogy nem tud eleget nyújtani egy csak egy oldalon megjelenő kulcsszavas hirdetési rendszer. Ebben az ETARGET-et látjuk hosszú távon is partnerként, akikkel nagyon jól együtt tudunk működni.

SZG: Néhány napja megjelenő Gemius felmérés szerint a Google.hu az internetezők 88.57%-át éri el. A ti esetetekben elérés szempontjából mi az a szám, amivel meg lennél elégedve 2010 végén? És 2012 végén?

JE: Másképp válaszolnék rá. Mi azzal lennénk elégedettek, ha néhány magyar tartalomszolgáltató cég felismerné, hogy fontos lenne jobb keresőszolgáltatást elérhetővé tenni az oldalán, ahol kulcsszavas hirdetéseket és más kulcsszó alapján odakapcsolódó saját tartalmakat is megjeleníthetne és ennek a fejlesztésével minket bízna meg :). A forgalom növelésének nem tudom jelenleg elképzelni semmilyen más módszerét. A vegyünk tízmilliókért felületeket leszámítva, de ez számunkra most még nem alternatíva.

A közösség kérdései:

Lehet akármilyen jó a kereső, mivel tervezitek rávenni az embereket a váltásra? Szerintem ez a neheze, nem a programozás.

JE: Igen egyetértek. Erről szólt a legutolsó kérdésre adott válaszom.

Érdekelne, hogy akarjátok elérni a nem-geek közösséget, hogy alternatív keresőkre váltsanak

JE: Médiafelületekre felkerülni.

Mi a célotok? Mennyire akartok a Google ellen menni? Vagy inkább valamiben a Google alternatívái akartok lenni?

JE: Szerintem fontos az alternatívaságot is hangsúlyozni, hiszen pont az a jó abban, ha több keresőt használsz, hogy nem csak a megszokott oldalakat találod meg. Persze ezek valószínűleg ott vannak a másik keresőben is, csak éppen az eltérő sorrendezési megoldások miatt kvázi láthatatlanok a számodra, mert nem látod az elsők között.

Üzletileg megéri keresőt készíteni? Vagy ez csak szerelem?

JE: Igen megéri. Mi már 8 éve ebből élünk (A WebLib csak 2008-ban alakult, de már előtte is ilyen munkáink voltak más cég keretében). A Johu önmagában nem termel jelenleg számottevő bevételt, de számunkra a nem saját index miatt olcsóbb a fejlesztése és fenntartása is.

Az előző kérdéshez kapcsolódva: Van-e/lesz-e konkrét üzleti modell a projektek mögött, vagy azok későbbi értékesítése a cél?

JE: Mi egyedi keresési megoldásokat akarunk értékesíteni elsősorban. Ilyet készítettünk a Startlapnak, az Itbusiness-nek, vagy jelenleg éppen a Profession keresésének továbbfejlesztése van folyamatban.

Az összes kérdező és olvasó nevében is köszönöm a válaszokat, és sok sikert és kitartást kívánok nektek!

Köszönöm a kérdéseket @kollinz-nak, @chromeball-nak, Tóth Zoltánnak, Marosi Ilonának és Benkovics Balázsnak.

Holnap Sajtos István a Szörcs.hu vezető fejlesztője lesz a blog vendége.

Webkereső teszt összegzés

Szabó Gábor — Thu, 11 Feb 2010 05:55:34 +0000

Íme a 269 résztvevővel lezajlott webkereső vakteszt eredmények és helyezések keresőnként és kifejezésenként összesítve. + egy kis összefoglaló.

kifejezés						átlag
Sertéspörkölt recept	2,48	1,84	2,44	1,86	1,95	2,11
Sertéspörkölt recept	1.	5.	2.	4.	3.
Haiti	2,30	1,74	1,36	1,85	1,86	1,82
Haiti	1.	4.	5.	3.	2.
Pizzéria Zuglóban	2,37	1,75	1,48	2,47	2,18	2,05
Pizzéria Zuglóban	2.	4.	5.	1.	3.
Időjárás	2,33	2,18	2,35	2,35	2,29	2,30
Időjárás	3.	5.	1.	1.	4.
Nokia 6300 akkumlátor	2,21	1,70	1,66	1,90	1,86	1,86
Nokia 6300 akkumlátor	1.	4.	5.	2.	3.
összesítés	2,34	1,84	1,86	2,09	2,03	2,03
összesítés	1.	4.	5.	2.	3.

Sertéspörkölt recept
Haiti
Pizzéria Zuglóban
Időjárás
Nokia 6300 akkumlátor

A keresőnkénti összesítésben jól látható, hogy a Johu és a Szörcs nem marad el a Bing-től és a Yahoo-tól, sőt. Összesítésben mind a ketten a 2-es átlag fölé tudtak emelkedni. Azonban a számok azt mutatják, hogy a Google még messze van. Az 5 kifejezésből háromszor a legjobb átlagot produkálta, és a maradék két esetben csak 10 és 2 századdal maradt el az első helytől. Ráadásul a jelenlegi felhasználók nagy része több szállal is kapcsolódik a nagy testvérhez (Gmail, G Dokumentumok, Buzz, Analytics, stb…), így még nehezebb lenne az elszakadás.

Véleményem szerint a Yahoo-val egyáltalán nem kell számolni, és hiába építi be a Windows-ba, a Facebook-ba és az iPhone-ba elsődleges keresőként a Bing-et a Microsoft, akkor sem lesz rövid- és középtávon tényező Magyarországon. Ennek jelenleg az is az oka, hogy a Bing mind az 5 esetben kibérelte magának az utolsó 2 hely valamelyikét.

Az összesített magyar háziversenyt 6 századdal a Szörcs nyerte nagyban köszönhetően a “pizzéria Zuglóban” kifejezésre produkált kiemelkedő pontszámnak.

Bár messzemenő következtetést nem érdemes levonni belőle, de azért érdekes, hogy az összes keresőre és kifejezésre számított átlag 2,03 lett, azaz 2010-ben rossz keresőről már nem lehet beszélni.

Személy szerint nagyon örülök a magyarok teljesítményének, és bíztatok mindenkit, aki még nem ismeri őket, hogy próbálja ki, és használja. Nagyon kíváncsi vagyok a további terveikre, és a véleményükre a teszttel kapcsolatban, így hát a jövő héten kedden a Johu képviseletében Jóföldi Endre, szerdán pedig Sajtos István a Szörcs vezető fejlesztője lesz a blog vendége.

Mégegyszer köszönöm a 269 tesztelőnek a segítséget!

A webkereső vakteszt bővebb változata letölthető innen:

Webkereső vakteszt 2010. (pdf)

Webkereső vakteszt - Időjárás + Nokia 6300 akkumlátor

Szabó Gábor — Wed, 10 Feb 2010 06:57:53 +0000

Íme a 3. menet a keresők harcában. (Előzmények)

Időjárás


2,33	2,18	2,35	2,35	2,29
3.	5.	1.	1.	4.

A számok az összes osztályzat átlagát mutatják.
A minimális érték 1, a maximális 3. A magasabb érték a jobb.

Az “időjárás” egy nagyon általános kifejezés, domináns piaci szereplőkkel, és ezáltal nagyon hasonló találati listákkal. A különbségek ennek köszönhetően kicsik voltak. Az első(k) és az utolsó között mindössze 15 század eltérés volt.

Ez volt az egyetlen kategória, ahol a Yahoo diadalmaskodott. És ez volt az egyetlen, ahol mindenki a kettes átlag felett végzett.

A keresők átlaga erre kifejezésre lett a legmagasabb 2,30-mal.

Nokia 6300 akkumlátor


2,21	1,70	1,66	1,90	1,86
1.	4.	5.	2.	3.

A számok az összes osztályzat átlagát mutatják.
A minimális érték 1, a maximális 3. A magasabb érték a jobb.

Próbáltam a pontos termékkereső képességet tesztelni egy meghatározott telefon típussal, pontosabban annak egy alkatrészével. A kifejezésben egy gyakori elírás is szerepelt, ugyanis az akkumUlátorból kimaradt a második U betű.

Az elírást a legjobban a Google tudta kezelni, és jócskán a többiek előtt végzett. Ismét negatív irányban lógott ki a Bing és a Yahoo, a középmezőnyt a magyarok jelentették.

Az 5 kereső átlaga a kifejezésre 1,86 lett, ami a második leggyengébb pontszám.

Holnap összesítés és összegzés 8:00-kor itt a blogon.

Meglepte a sorrend?
Kérem, ossza meg véleményét!